A Péterhalmi-erdő a főváros pesti oldali erdői közül az egyik legnagyobb egybefüggő erdőterület, amelyet a Pilisi Parkerdő évtizedek óta parkerdőként kezel a XVIII. kerület önkormányzatának támogatásával.

"Ez az a terület a 2021-ben elindult városi erdőfejlesztési programunk egyik legfontosabb helyszíne. Ez nem egy önmagától létrejött erdő, annak idején az 1950-es, 1960-as években erdészelődők telepítették, tehát egy ültetett, mesterségesen létrehozott erdőről van szó, aminek a faállománya különféle nagyvárosi környezet okozta károsító hatásoknak erősen kitett. Ez minden városi erdőre igaz. Éri zaj, füst, porterhelés, nem beszélve az antropogén, vagyis az emberi terhelésről, illetve az extrém hőhatásról, illetve vízhiányról" – mondta a Pilisi Parkerdő szóvivője, Mészáros Péter az InfoRádióban.

Azt is kiemelte, hogy ezeket a városba beékelődött területeket a klímaváltozás negatív hatásai különösen érintik, csökken a talajvízszintjük, mert egyre gyakoribbak az aszályos időszakok, az egyenetlen éves csapadékeloszlás miatt elindul a fák csúcsszáradása, legyengülése, majd az egyéb károsítók, rovarok és gombák is megjelennek a területen. "Amikor 2019-ben a városi erdőfejlesztési programot kitaláltuk, akkor ezeknek az erdőknek a megmentése, klímaadaptációja, az ökológiai értékek megőrzése és gyarapítása és nem utolsó sorban a folyamatos erdőborítás megőrzése volt a célunk" – mondta a szóvivő, és külün kitért a Péterhalmi-erdőben folyó munkára is.

"Végvágással és erdő-újraültetéssel lehetne racionálisan megújítani. Ehelyett mi folyamatos erdőborításra törekszünk, ennek a megtartására és alternatív természetközeli erdőkezelési módszerekkel lépésről lépésre kisebb foltokban igyekszünk megújítani. Ez nem egy rutin erdőgazdálkodási eljárás, ez kifejezetten nagy közösségi és helyi klímavédelmi funkciójú városi erdők esetében alkalmazott módszer, aminek a megvalósítása rendkívül költségigényes, ezért a Pilisi Parkerdő itt a városi erdőfejlesztési programban folyamatosan támogató partnereket von be, így például a Péterhalmi-erdő esetében a kerület önkormányzatát" – mondza Mészáros Péter.

Komoly beavatkozások nélkül a pesti oldali erdők megmaradása is kérdéses lenne 30-50 éves távlatban. Az erdők megőrzése ugyanakkor közügynek számít – tette hozzá a Pilisi Parkerdő szóvivője.