eur:
397.71
usd:
367.7
bux:
89971.53
2025. március 21. péntek Benedek
Digital generated image of tree inside glass containers on blue background.
Nyitókép: Andriy Onufriyenko/Getty Images

Magasabb fokozatra kapcsolnak a zöld átállásban, amit egyetlen hazai cég sem úszhat meg

Elkészült a legújabb Towards Net Zero-kutatás, amelyben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a vállalatok a nettó zéró kibocsátási célok elérése érdekében, és hol tartanak ezen az úton. Márta Irén, a felmérést végző Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója az InfoRádióban elmondta: az egyre szélsőségesebb időjárás komoly rizikót jelent a cégek életében.

A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon cégek száma, amelyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat – derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai támogatásával készült felmérésből.

A tanács igazgatója, Márta Irén az InfoRádióban elmondta: a Towards Net Zero elnevezésű kutatást a BCSDH tagjai között végezték. Összesen 152 vállalat tömörül a szervezetbe, de nem mindegyik cég válaszolt a kérdéseikre. A nettó zéró kibocsátási célok elérése érdekében a legfontosabb és a legtöbb cég által használt megoldások közé tartozik a megújuló energiák használata, illetve a különféle energiahatékonysági, energia-megtakarítási intézkedések bevezetése. Márta Irén szerint ezek a legkönnyebben és leggyorsabban megvalósítható megoldások, de hozzátette, hogy sok esetben a teljes üzleti modell átgondolására lenne szükség.

Az ilyen változtatások a sok átszervezés mellett nyilvánvalóan kiadásokkal is járnak, és gyakran egymásnak ellentmondó érdekeket kell összeegyeztetniük a cégeknek, amelyeknek értelemszerűen az a leglényegesebb, hogy rendben legyen a költségvetésük. A BCSDH igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem mindegy, hogy például egy hosszú élettartamú terméknek a hosszú ideig történő használata, illetve szervizelése és javítása jelenti-e a bevételi forrást az adott vállalat számára, vagy egy alacsonyabb minőségű és a minél gyakoribb fogyasztásra ösztönző üzleti modellje van a cégnek.

Márta Irén szerint óriási előrelépés volt, hogy a párizsi klímaegyezmény értelmében 196 ország egyetértett abban, hogy sürgősen cselekedni kell. Mint mondta, azóta

világszerte egyre több cég konkrét célok és akciók megvalósításával dolgozik azon, hogy megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek.

Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás összhatása egyre jelentősebb időjárási extremitásokat vált ki, és egyre gyorsabban változnak, illetve egyre gyakrabban jelentkeznek az olyan jelenségek, mint például a heves esőzések, hurrikánok, tornádók, erdőtüzek, szárazság, óriási hőhullámok. A BCSDH igazgatója szerint mindezek nagyon komoly rizikót jelentenek a cégek, vállalatok működésére nézve is. Számos probléma felmerülhet, például vannak olyan üzemcsarnokok, amelyek nyaranta nem tudják biztosítani az egészséges munkavégzéshez szükséges hőmérsékletet. Természetesen ezeknek az anomáliáknak a feloldása komoly beruházásokat igényel, amelyek újabb terheket rónak a munkáltatókra.

Márta Irén egy időben közeli példát is megemlített: a napokban hurrikánszerű vihar csapott le Nagy-Britanniára, melynek következtében iskolákat, óvodákat, munkahelyeket kellett bezárni és több százezer háztartás maradt áram nélkül. Mint fogalmazott, minden ilyen esemény, következmény rizikó a cégek életében, és a klímaadaptáció éppen arról szól, hogy

fel kell mérni, miként alakíthatók át a folyamatosan változó időjárási körülményekre reagálva úgy a munkahelyi struktúrák, hogy közben folyamatosan biztosított legyen a gördülékeny üzletmenet.

Ahhoz, hogy a klímavédelmi célok elérésében számottevő eredményeket lehessen elérni, a cégeknek dokumentálniuk kell, mit hajtottak végre a fenntartható átállás érdekében. Márta Irén hangsúlyozta: a klímavédelem arról szól, hogyan tudjuk hatékonyan, minél gyorsabban csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió klímavédelmi törekvései jelentős változásokat hoztak a vállalatok működésében. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (​Corporate Sustainability and Responsibility Directive, röviden: CSRD) 2023 januárjában lépett hatályba és 2024-től már kötelező érvényű a nagyvállalatok számára. A CSRD célja, hogy javítsa a jelentések minőségét, összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát az unióban.

A klímavédelmi átállási tervet Magyarországon a pénzügyi és számviteli törvényben rögzítették. Minden érintett cégnek kötelező klímaátállási tervet készíteni, illetve dokumentálniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, továbbá célokat kell kijelölni a csökkentésre vonatkozóan.

A jelentési kötelezettség miatt előbb-utóbb egyetlen vállalat sem ússza meg, hogy foglalkozzon a kérdéssel.

A Scope 1, 2, és 3 kibocsátások különböző aspektusai a vállalatok szén-dioxid kibocsátásának teljes spektrumát fedik le, minden egyes kategória sajátos jellemzőkkel és jelentéstartalmakkal bír. A BCSDH igazgatója elmondta: a Scope 1 kibocsátások az adott cég saját tevékenységéből adódnak. Ez magában foglalja minden olyan szén-dioxid kibocsátást, amely közvetlenül a cég telephelyein, gyáraiban vagy irodáiban történik. A Scope 2 kibocsátások a vállalatok által vásárolt energiából – például elektromosságból vagy távfűtésből – származó közvetett kibocsátásokat jelentik. Ezek olyan kibocsátások, amelyek nem a vállalat közvetlen tevékenységéből, hanem az általuk felhasznált energia előállításából erednek. A Scope 3 kibocsátások pedig azokat a közvetett kibocsátásokat jelentik, amelyek nem a vállalat közvetlen tevékenységéből vagy energiavásárlásaiból erednek.

Márta Irén tájékoztatása szerint a Scope 3 esetében a teljes értékláncon keresztül kell ügyelni a kibocsátás csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy az adott vállalat a beszállítóit is felszólítja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, és együtt próbálják meg elérni a kitűzött célokat, sőt még a vevők edukálása is szerepet kap ezen a téren.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán: példátlan sebességgel zajlik a stratégia- és jogszabályalkotás az EU-ban

Gálik Zoltán: példátlan sebességgel zajlik a stratégia- és jogszabályalkotás az EU-ban

Igaz ugyan, hogy a mostani, sűrűsödő EU-csúcsokon sok éve asztalon lévő problémák, kérdések végére kell járni, de a folyamatot a Corvinus Egyetem docense szerint egyértelműen gyorsítja, hogy Washington jelzi, nem igazán érdekelt az eddig érvényes nemzetközi együttműködésben. A fontos döntéseknek még nincs vége, és hamarosan újabb témák kerülnek terítékre.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan ásványkincsekkel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos megállapodást ír alá Ukrajnával. Az ukrán hadsereg jelentése szerint csapást mértek egy nemrég bezárt gázszivattyú- és mérőállomásra a Kurszki területen található Szudzsánál, amelyet az orosz erők az elmúlt héten foglaltak vissza az ukrán csapatoktól. A szudzsai állomás volt az egyetlen pont, amelyen keresztül az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába jutott, de idén januártól már ott sem megy gáz. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×