Az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgárság szükséges a felsőoktatási felvételi benyújtásához, de a többi szabály nem változott az elektronikus benyújtásnál – tájékoztatott az InfoRádió Aréna című műsorában Varga-Bajusz Veronika. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért szak és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára felidézte, hogy a felvételi eljárásban és a pontszámításban az elmúlt két évben azért elég sok és markáns változás volt, kiemelte, hogy a módosításokat azért vezették be, hogy az oktatási intézmények bevonásával autonóm módon választhassák ki leendő diákjaikat. Ezek között említette, hogy az összesen szerezhető 500 pontból 100-ról az egyetemek maguk rendelkezhetnek: akár 37-féle többletpont jogcím közül választhatnak, de a nyelvvizsga, az emelt szintű érettségi szinte mindenhol megjelenik, de van, ahol szóbeli vizsgát írnak elő, ahol fontos a személyes találkozás is.

A nyelvvizsga mint kötelezettség már a diplomához nem előírás, ennek ellenére az államtitkár úgy látja, hogy a középiskolából egyre jobb nyelvtudással érkeznek a diákok, az egyetemeknek pedig vállalásuk van arra, hogy biztosítsák a tanulmányokhoz szükséges nyelvismeretet.

"Érdemes az egyetemeknek megadni a döntés szabadságát, hiszen ők látják, hogy az adott képzéshez milyen bemeneti tudás kell, és hova szeretnék azt fejleszteni, hogy olyan minőségű diplomásokat tudjanak utána a munkaerőpiacra elengedni, akik ott karriert fognak tudni építeni" – mondta Varga-Bajusz Veronika.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a szakképzés megújításakor a cél az volt, hogy egy olyan rendszert építsenek, amelyben nem kell még választania a fiatalnak, hogy kizárólag a karrier, vagy az egyetemi továbbtanulás lehetősége is benne legyen a középiskola utáni perspektívákban. Ennek részeként az okleveles technikusi képzésben már össze is kötötték az egyetemeket a technikumokkal, így a diák már olyan tudással megy az egyetemre, amit rögtön az egyetem kredittel tud honorálni. Ennek eredményeként a tárcánál azt tapasztalják, hogy egyre jobban építenek a műszaki, illetve az informatikai képzéseknél a technikumban végzettekre az egyetemek.

Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy a modellváltással "hozzáférhetőségi fordulat" alakult ki a felsőoktatásban, most 328 ezer hallgatója van az egyetemeknek, több mint tíz éve nem voltak ennyien. A vidéki intézmények erősödtek, most már minden második hallgató vidéki intézménybe járt, a hátrányos helyzetű térségekből átlagosan 50 százalékkal nőtt a felvettek aránya, és hozzátette, cél az, hogy tovább bővítsék a hallgatói létszámot. Azt is kiemelte, hogy elsősorban azokon a területeken erősítenének, amelyekre a munkaerőpiacnak szüksége van. Ide sorolják a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az orvos-egészségtudományi és az az agrárképzést is. Ezenkívül fontos terület a pedagógusképzés, és tavaly már csaknem 15 ezer hallgatót vettek fel erre a képzésre. "A kétlépcsős béremelés nagyon vonzóvá tette a pályát, de emellett, ami még szerintünk kifejezetten a természettudományos tanári területeket erősítette, az az úgynevezett rövid ciklusú képzés, amikor valamilyen alapszakos diszciplínatudásra építjük rá a tanári módszertani tudást, és ezek olyan egy-másfél éves képzések, amik viszonylag gyorsan segítik, hogy aztán tanárként végezzen a hallgató" – magyarázta Varga-Bajusz Veronika.

Arról is beszámolt, hogy a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogramot megerősítették, ezzel a korábbi 25-50-75 ezer forintos havi ösztöndíj helyett 100, illetve 150 ezer forintos ösztöndíjat biztosítanak a hallgatóknak, amik szerinte motivációt jelent, hogy kevésbé keresett tanári területeken, vagy hátrányos helyzetű térségekben helyezkedjenek el.

Az elmúlt napokban kialakult vita az államilag támogatott helyek arányáról a felsőoktatásban. Az államtitkár azonban kiemelte, hogy egyre többen tanulnak a felsőoktatásban, tavaly és tavalyelőtt is több mint százezer hallgatót vettek fel, és ebből 75 ezer állami ösztöndíjas hallgató kezdte meg a tanulmányait. Az idén az eddigi a 75 ezerhez képest 87 ezer ösztöndíjas hely lesz, de ez egyelőre csak egy tervszám, majd jelentkezések és a felvételi eredmények ismeretében pontosítják.

Szó esett a Pannónia ösztöndíjprogramról, amelyet eredetileg az Erasmus program támogatására hívtak életre, de az Erasmus uniós letiltása után ebben a világ minden országában ösztöndíjas tanulási lehetőséget biztosító programban 10 milliárd forintból nyolcezer hallgató tanulhat külföldi egyetemeken, és 2024 szeptembere óta háromezren már élnek is a lehetőséggel. Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy ebben a programban az Erasmushoz képest magasabbak az ösztöndíjak, teljes a kreditelismerés, és lehetőség van rövid ciklusú kiutazásra is. Azt viszont hozzátette, ez az ösztöndíj nem érhető jelenleg el az állami fenntartású egyetemek hallgatói számára, mert ők továbbra is élhetnek az Erasmus nyújtotta lehetőségekkel.

Már második éve meghaladja a százezret a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, de ez azzal is jár, hogy emelkedik a kollégiumi férőhelyek iránt az igény. Országosan nagyjából 45 ezer kollégiumi hely van, de csak a tavalyi évben 120 ezren adtak be kérelmet kollégiumi elhelyezésre. Emiatt a kormány új kollégiumfejlesztési programról döntött, ennek egyik eleme lesz a Diákváros, de a vidéki egyetemek kollégiumaiban lesz fejlesztés, de az államtitkár hozzátette, sok esetben nem a férőhely a kevés, hanem a minőség hiányzik, és a hallgatók nem szívesen költöznek be a körülmények miatt. A budapesti 12 ezresre tervezett Diákvárosban az lesz a cél, hogy legalább 70 százalékos legyen a magyar hallgatók aránya, és a térítési díjaknál három kategória lehet: önköltséges, vagy a tanulmányi eredmény, vagy a szociális helyzet alapján a költségeket megosztják az egyetemekkel.