"Soha nem látott mélyponton van a méhészkedés jövedelemteremtő szintje, de ez nem azért van, mert még sosem voltak nehézségek korábban. Hanem olyan helyzet nem volt még, mint most. Az infláció három év alatt duplájára nőtt és a méz nagybani ára megfeleződött", ezért duplán érzékelhetőek a nehézségek is, mondta a Sonline tudósítása szerint Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az előadásában.

Horváth Zsolt, a rendezvényt szervező Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke arról beszélt, hogy az ágazat több problémával is küzd, de leginkább az értékesítés számít kihívásnak a méhészek számára. Például bár az akácméz hiába hungarikum, nagyon nehezen lehet értékesíteni. Ennek oka az is, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek, az akácméz pedig a legdrágábbak közé tartozik. Ráadásul az összefoglaló szerint

a termelési ár feléért veszik át a mézet a méhészektől. Ezért vannak olyan termelők, akiknél tonnaszám áll a korábbi évekből megmaradt méz a hordókban.

Aki csak teheti igyekszik direkt értékesíteni a termékeit, vagy nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terméket előállítani, amelyet jobban el tud adni, de senki sincs könnyű helyzetben, hangzott el.

A nagyon pesszimista jóslatok szerint akár a méhészek kétharmada bedobhatja a törülközőt a kedvezőtlen piaci feltételek miatt. Áz senkinek sem érdeke, hogy szűküljön az ágazat, hiszen ha kevesebb a méhész, a beporzók száma is drasztikusan lecsökken, ezt pedig az is megérezné, aki drágának találta az akácmézet, hangzott el a találkozón.

Mint ismert, az Agrárminisztérium a kihívások miatt megduplázta a méhészeti támogatások összegét, amely így méhcsaládonként és évente 30 euró, vagyis mintegy 12 500 forintot lehet. A pénzre január 27-től kezdődően nyújthatják be a termelők kérelmeiket.