A választás kiírására azért volt szükség, mert Raffai János (Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Zöldek) polgármester december 17-én lemondott egyéni választókerületi mandátumáról. Az MTI-nek elmondta, abban bízik, hogy plusz egy támogató képviselővel "legalább eseti jelleggel" sikerül többséget szereznie a testületben.

A június 9-i önkormányzati választás eredményeként az orosházi képviselő-testületbe 6 Fidesz-KDNP-s, 5 Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Zöldek, 2 Közösen Orosháza Városáért és egy a Mi Hazánk színeiben politizáló képviselő jutott be.

Orosházán a mai napig nem választottak alpolgármestert, nem jöttek létre a bizottságok és nem fogadták el a szervezeti és működési szabályzatot; sőt, a rendkívüli üléseken a napirendről is levették ezeket a témákat.

Tatár Zoltán elmondta, a Békés Vármegyei Kormányhivatal törvényességi eljárást indított emiatt ellenük, az erről szóló levelet a karácsony előtti napokban kapták meg, ebben a kormányhivatal január 31-ig adott határidőt a képviselő-testületnek a mulasztásos törvénysértés rendezésére.

Keddre újabb rendkívüli testületi ülést hívtak össze, ám a helyzet ezúttal sem rendeződött; a többség ugyanakkor megszavazta, hogy fegyelmi eljárást indítsanak a polgármester ellen, illetve a polgármester indítson a jegyző ellen törvényességi eljárást. Utóbbival kapcsolatban Tatár Zoltán elmondta, a képviselő-testületnek nincs hatásköre, hogy erre utasítsa a városvezetőt, aki jelezte is: nem indítja meg az eljárást a jegyzővel szemben.

A fegyelmi eljárásról szólva közölte, a háromtagú testületnek 30 napon belül kell elvégeznie a vizsgálatot,

büntetésként megrovást, azaz írásos figyelmeztetést vagy a polgármester illetményének legfeljebb egy évre szóló, 20 százalékos csökkentését javasolhatja, amiről a képviselő-testületnek kell határoznia. A döntéssel szemben a polgármester bírósághoz fordulhat - jegyezte meg.

A keddi ülésen történteket Raffai János alvilági módszereknek nevezte, és április 1-jére utalt hozzászólásában. Tatár Zoltán elmondta, a jogszabály értelmében az alakuló ülés utáni hat hónapon belül nem dönthet a képviselő-testület a saját feloszlatásáról, ez a határidő április 1-je után lejár.