Infostart.hu
eur:
362.84
usd:
317.38
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Bukarest, 2024. december 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Marcel Ciolacu román miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz a bukaresti Viktória Palotában 2024. december 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: Romániának már régóta a schengeni övezetben lenne a helye

Mi, magyarok már régóta abban voltunk érdekeltek, hogy Románia velünk a schengeni övezetben legyen és velünk együtt élvezze annak az előnyeit. Ez most megtörtént - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Bukarestben Ion-Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Orbán Viktor felidézte: román kollégájával megállapodtak, hogy közös terv szerint haladnak az európai uniós magyar elnökség során, és célul tűzték ki, hogy a magyar elnökség alatt történjen meg a román csatlakozás a schengeni övezethez.

Ez nagyon nehéz feladat volt, hiszen "sokat tárgyaltunk arról, hogy reális-e egyáltalán, hogy ez ebben az évben megtörténjen, hiszen 13 éve nem történt meg" - fogalmazott, hozzátéve: megtörténhetett volna 13 évvel ezelőtt is, de azóta nem történt meg.

A magyar miniszterelnök rámutatott: olyan politikai akciót kellett végrehajtaniuk, amely "ezt a 13 éves szakaszt hirtelen egy sikertelenségből átvitte a sikerességbe".

Orbán Viktor elmondta, hogy készítettek egy munkatervet, azonosították, hogy melyek azok az országok, amelyek ellenzik a bővítést, majd együttműködve meggyőzték őket a történelmi lehetőségről. Kevesen gondolták volna, hogy pont a magyar elnökség alatt megvalósítható a román csatlakozás, "ami nagyon erősen mutatja, hogy a két országnak van egy történelmi sorsközössége, és mindketten tudjuk, hogy az egyik ország sikere önmagában kevés, a szomszéd sikere is kell ahhoz, hogy maga is sikeres legyen" - fűzte hozzá.

A magyar kormányfő beszélt arról is, hogy "amikor az osztrák-magyar határnál a sorompókat fölemeltük, aztán később a szlovák-magyar határnál, aztán a szlovén-magyar határnál, és legutóbb pedig a horvát-magyar határnál", akkor nemcsak a gazdaság lendült neki, hanem az adott térségben megváltozott az életnek a minősége, a többlete, a szerkezete. Úgy vélte, ma még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.

Orbán Viktor kiemelte: ma 12 közúti határátkelőhely van Románia és Magyarország között, január 1-től ennek a száma huszonkettőre nő,

mert eddig csak részlegesen lehetett azokat használni, mostantól viszont szabadon használhatók lesznek. Megjegyezte: amikor a határmenti településen élők át akartak menni a szomszédos településre, akkor eddig átlagban 37 kilométert kellett megtenniük, most ez meg fog feleződni, mintegy 20 kilométerre megy le.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "itt a lehetőség, hogy egy új korszak kezdődjön a két ország kapcsolatában, ennek most megvannak a bizalmi alapjai, hiszen van egy közös sikerünk". Utalva román kollégája szavaira, miszerint Magyarország fontos ország Románia számára gazdasági szempontból, leszögezte, hogy energiabiztonság szempontjából Románia rendkívül fontos Magyarország számára.

"A tavalyi évben Románián keresztül tudtunk vásárolni 1,75 milliárd köbméter gázt"

- mutatott rá a magyar kormányfő. Jelezte, hogy Románia egy megbízható tranzitország a nukleáris fűtőanyagok átszállítása tekintetében is, és minél inkább megbénul az Ukrajnán keresztül működő energetikai együttműködés, annál inkább fontossá válik Magyarország számára a Romániával való együttműködés.

Ion-Marcel Ciolacu emlékeztetett arra, hogy majdnem egy hónappal ezelőtt együtt éltek meg egy történelmi pillanatot Budapesten, hiszen Románia teljes jogú tagja lett a schengeni övezetnek. "Ezt a sikert és népeink barátságát ünnepeljük", amelyben Orbán Viktornak döntő szerepe volt, hiszen ez nem vált volna lehetővé, amennyiben nem Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét - tette hozzá.

A román kormányfő szerint a schengeni övezethez való kapcsolódásuk kétszázalékos GDP-növekedést jelent Románia számára, s mindez a növekedés minden bizonnyal Magyarországon is tükröződik majd, hiszen "az lesz a kapu, amelyen keresztül a román termékek eljutnak Európába".

Ion-Marcel Ciolacu közölte, hogy több témában tárgyaltak, mert nagy projektekben szeretnének együttműködni.

Magyarország az egyik legfontosabb gazdasági, kereskedelmi partnere Romániának, viszont új lehetőséget kell létrehozniuk annak érdekében, hogy a befektetéseket és a gazdasági kölcsönhatásokat növelni tudják - mondta. A román miniszterelnök megemlítette, hogy Orbán Viktorral a két ország gazdasági versenyképességének növeléséről, infrastrukturális projektekről, regionális biztonsági kérdésekről, továbbá a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről is egyeztettek.

A román kormányfő a bukaresti kormányalakítási tárgyalásokra utalva megjegyezte: a hangzavarban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) és Kelemen Hunor szövetségi elnök képviseli az egyensúlyt. Hozzátette: biztos benne, hogy a továbbiakban is kiválóan együtt fognak működni az RMDSZ-szel, amelynek politikusai mindig hozzáértő, korrekt partnernek a bukaresti kormányzásban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Szakértő: három olajpiaci forgatókönyv van a Hormuzi-szoros körüli helyzetre

Bár jelenleg nagyjából járható a Hormuzi-szoros, mégis a lezárásával kapcsolatos félelmek mozgatják továbbra is az olaj árát. A térségben már március óta jelentősen visszaesett a hajóforgalom. De vajon mi mozgatja most leginkább a piacot: a ténylegesen kieső olajmennyiség, vagy az a kockázat, hogy a Hormuzi-szoroson bármikor újabb zavar keletkezhet? A lehetséges forgatókönyvekről Mohos Kristóf, a Portfolió energiapiaci szakértője beszélt az InfoRádióban.

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Állampapírok, befektetési alapok, vagyonadó: mi jön a magyarok féltett megtakarításainál? – Holnap kiderül

Állampapírok, befektetési alapok, vagyonadó: mi jön a magyarok féltett megtakarításainál? – Holnap kiderül

Hogyan alakul át a magyar állampapírpiac, és milyen szerepet szán az ÁKK új vezetése a lakossági megtakarítóknak? Mi lesz a gazdagok pénzével a vagyonadó és a vagyonkezelési struktúrák változásai közepette? Milyen piaci környezetben kell helytállniuk a hazai alapkezelőknek, és mik lehetnek a következő időszak legnyerőbb befektetései? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ azok, akik regisztrálnak a Portfolio szeptember 23-ai Future of Finance 2026 konferenciájára. Velünk lesz a témában Balogh Csaba az Államadósság Kezelő Központtól, Kadocsa Péter a VIG Alapkezelőtől, Samu János a Concorde-tól és Vízkeleti Sándor az Amundi Alapkezelőtől, ám a lista messze nem teljes.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×