Az állami projektek előkészületei, valamint a magánszféra engedélyezési eljárásai alapján a beruházások fellendülése várható jövőre – mondta az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtti meghallgatásán Lázár János kedden.

Az építési és közlekedési miniszter tartós emelkedésre számít, várakozása szerint a beruházási lendület 2025 után is fennmaradhat. A megvalósítás a projektek céljától függően akár 6-8 év is lehet, tervezésük tehát kormányzati cikluson túlmutató felelősség – hangsúlyozta.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jövőre csaknem

2500 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat, több mint 62 ezer munkavállaló megélhetéséről gondoskodik,

a folyamatban lévő csaknem 6300 milliárd forintnyi állami beruházásnak mintegy a fele tartozik a tárcához, köztük 3 kiemelt uniós program - ismertette.

A tárcavezető szerint a legfontosabb feladat a közösségi közlekedés megújítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Magyarországon ugyanis akár 4,5 millióan is utazhatnak napi rendszerességgel dolgozni vagy tanulni.

Lázár János azt mondta, emiatt az utazás a legfontosabb versenyképességi tényező, de megjegyezte, hogy a személyforgalmat kiszolgáló mintegy 6900 kilométer vasútvonal csaknem fele még mindig rossz állapotú, sebességkorlátozással használható csak, ez okozza a késések jelentős részét.

A megújulás másik fontos eleme, a közlekedési szolgáltatás árának csökkentése ugyanakkor már most sikeres, az idén 13 millió bérletet vettek az utazók, soha ennyi nem fogyott egy év alatt. Felhívta a figyelmet, hogy a tarifareform előtt az éves jegybevétel 114 milliárd forintot volt, idén az árcsökkentés ellenére is elérte 115 milliárd forintot annak köszönhetően, hogy sokkal többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, amely így jobb kihasználtsággal működik. A miniszter szerint a lakhatást segítő döntéseknél figyelembe kell venni, hogy

országszerte 600 ezer lakás üres,

újak építése néhány vidéki nagyvároson mellett főleg Budapesten fontos.

Úgy vélte, az átmeneti visszaesés után fellendülhet az építőipar is, hozzájárulva a foglalkoztatási ráta emeléséhez. Az ágazatban a havi bruttó átlagbér szeptemberben már elérte a félmillió forintot, a magyar kisvállalkozások aránya ezen a területen kiugróan nagy, az építésgazdaság 10 legnagyobb vállalatának többsége már magyar, csak 3 külföldi van köztük, "egyelőre még" - fogalmazott. Hozzátette, hogy az állam az utóbbi másfél évben kevesebb erőforrásból többet és jobb minőségben építtet. Ma már érvénytelennek számítanak azok az állami közbeszerzések, amelyekre csupán 1 ajánlat érkezik, a közpénzek körültekintő felhasználása jelentős költségcsökkenést eredményezett. 2025 első negyedévében olyan rendelet jelenik meg, amely alapján a költségek meghatározásakor a beruházások teljes életciklusát veszi figyelembe, vagyis onnantól kezdve nem feltétlen a legolcsóbb ajánlat lesz a befutó, hanem az, amelyiknek a környezetterhelése vagy az üzemeltetési költségei is alacsonyabbak, valamint helyi résztvevőknek biztosít új lehetőséget. A kormány a külföldi tulajdonú cégek építkezéseinél is ösztönzi a magyar vállalkozók szerepvállalását, de csak akkor lehetnek sikeresek, ha a hatékonyságuk fölveszi a versenyt a más országokból érkező versenytársakéval – tette hozzá.

A bizottsági tagok kérdéseire válaszolva Lázár János kifejtette, hogy Magyarország kulcsszereplővé vált az Európába irányuló áruelosztásban, utakat építeni és fejleszteni ezért kifizetődő beruházás. A közlekedésre fordítható uniós források blokkolása miatt az ÉKM helyzete nehezebb, mint azoké, amelyek hozzájutnak az EU-támogatásokhoz, de magántőkére ettől függetlenül is szükség van. Példaként említette a műemlékek felújítását, amelynek költségei épületenként az ezer milliárdos nagyságrendet is elérhetik. Ekkora kiadás az államnak komoly teher, egy tőkeerős vállalatnak viszont kifizethető presztízsberuházás lehet, ha részesülhet a hasznosításból - vélekedett a miniszter.

A vasúti pályaudvarok korszerűsítésébe ugyancsak bekapcsolódhatnak magáncégek, de szintén nem tulajdonosként,

kizárólag vagyonkezelés jöhet szóba - tette hozzá. A vasúttársaság ilyen esetekben továbbra is használhatná a számára szükséges területrészt, a többit pedig a társuló magáncég hasznosíthatná - közölte. A miniszter szerint a közös fejlesztési társaságként működő megoldással az ingatlanberuházók is jól járhatnak, és az állami vagyon pedig ugyancsak gyarapodna a pályaudvarok korszerűsítésével.