Számos olyan tényező van, amely a Roszatom értékelése szerint a Paks II. projekt kivitelezési árának növekedéséhez vezethet. Az egyik ilyen tényező, amelyet Alexandr Merten a Portfoliónak említett, az az, hogy a 2020-21-es koronavírus-válság, illetve a járvány számos olyan kihívást okozott az ellátási láncokban költség szinten, amelyet ideje lenne érvényesíteni a szerződésben.

"Másrészt mind az orosz, mind a magyar inflációs folyamatok és kamatpálya egészen máshogy alakult, mint ahogy azt 2013-2014-ben tervezték a felek, amikor a kivitelezési szerződés és a hozzá kapcsolódó pénzügyi szerződés előkészítése és aláírása történt. Azóta a geopolitika, a szankciós környezet, a külföldi munkavállalók beutazási kérdésköre, az építőanyagárak és a munkaerőköltség is mind-mind jelentősen máshogy alakult, mint ezt a felek tíz éve gondolták" – sorolta Weinhardt Attila, a portál munkatársa.

Rámutatott arra is, hogy Alexandr Merten szerint a változásokat elemezni, a miattuk előállt új helyzetet pedig rendezni kell, hogy a projekt ne jusson zsákutcába.

Változhatnak a kötelezettségek és a feladatkörök is; az interjúkészítés után éjszaka a kormány be is nyújtott egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely pontosan ezt tükrözi.

"Kinyílhatnak itt olyan kérdések, amelyekhez eddig nem nyúltak a felek: felelősségi körök, a megvalósítás különböző részletei, de el tudom azt képzelni, hogy ha a kötelezettségek a felelősségi körökben, például az orosz félről más fél irányába helyeződik át a hangsúly, akkor a kivitelezési árat adott esetben akár lefelé is módosíthatja" – utalt arra, hogy az oroszokat kiváltó más külföldi cégek olcsóbban is közreműködhetnek akár, mint az eredeti tervben volt.

Arról sem tudni, egyelőre, hogy a "kulcsrakész" ár, a 12,5 milliárd euró – benne a 10 milliárd eurónyi orosz hitel – merre mozog, de Weinhardt Attila sejtése szerint aligha téved, aki szerint felfelé.

2030-as évek elején – amint a nyilatkozó vezető is mondta – üzembe állhat a két új blokk, tehát áramot fog tudni termelni.

"Ezzel kapcsolatban azért nekem erős kételyeim vannak annak tükrében, hogy az első beton hivatalos öntési fázisa 2025. február-márciusban történhet meg. Március végéig van az ütemterv szerint a kötelezettség arra, hogy ez az első betonöntés megtörténjen, de lehet, hogy egy picit ezt hamarabb is meg lehet tenni, akár február közepe körül. Nyilván ezt az időjárás és egyéb tényezők is befolyásolják" – mutatott rá.

A kivitelezés startpisztolya akkor dördül el, attól kezdve válik hivatalosan megkezdett építési beruházássá a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolási sztenderdje szerint ez a projekt, és ahhoz képest bő öt-hat év múlva termelésbe állhat a két blokk.

"De a szerződés kinyitásához is parlamenti felhatalmazás is kell" – figyelmeztetett a Portfolio munkatársa.

Alexandr Merten egy érdekes információt is megosztott a vezérlőelemmel kapcsolatban. Lényege, hogy ha a német Siemens Energy politikai okok miatt nem tudja leszállítani a Paks II.-höz kapcsolódó irányítástechnikai rendszernek a német részét, akkor nem a kínai fél lép be a képletbe, hanem várhatóan az oroszok, hiszen nekik is van számos atomerőműben egy olyan automatizált irányítástechnikai rendszerük, amelyet a francia Framatome-mal konzorciumban képesek lennének leszállítani.

"Arra utalt, hogy orosz vezérlési rendszer jöhet a Paks II. projektbe, nem pedig egy akár francia-kínai együttműködésben kialakuló konstrukció" – világított rá Weinhardt Attila.