Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
traffic jams in the city, road, rush hour közlekedés, forgalom, autó, autók, torlódás, dugó
Nyitókép: Jung Getty/Getty Images

Újabb hazai autópályát zártak le, mentőhelikopter érkezett

Az M1-esen Bicskénél mindkét oldalon baleset történt.

Mint arról beszámoltunk, az M3-as egyik terelésében egy kamion átszakította a szalagkorlátot, és a szemközti oldalon egy másik tehergépjárművel ütközött. Mindkét oldalt lezárták, majd a Vásárosnamény felőli oldalt megnyitották.

Az Útinform most azt írja, hogy az M1-es autópályán, Bicske térségében, a 33-as kilométernél mindkét oldalon baleset történt - később kiderült, hogy itt is átszakította az egyik jármű a szalagkorlátot.

  • A Budapest felé vezető oldalon történt ütközéshez mentőhelikopter érkezett a helyszínre, a forgalmat megállították, a torlódás hossza meghaladta a 4 kilométert.
  • A Hegyeshalom felé vezető oldalon a leállósávon araszolnak a járművek, itt közel 2 kilométeres a kocsisor.

A katasztrófavédelem arról számol be, hogy a Budapest felé vezető oldalon bekövetkezett balesetben a szalagkorlátot átszakítva a szemközti oldalon kötött ki az egyik balesetben részes jármű, a másik az árokba csapódott. A balesetben egy kisteherautó is érintett volt.

Folyamatosan frissülő információk az Útinform oldalán!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×