Amerika választ, és nem csak arra érdemes odafigyelni, hogy ki lesz ez Egyesült Államok következő elnöke, hanem arra is, hogy milyen lesz a Kongresszus és a Szenátus összetétele, mert ha eltérő színezetűek lesznek, az egészen mást jelent Európa számára is – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Az elemző szerint ha teljes republikánus győzelem lesz, akkor a budapesti EU-csúcson az unió vezetésének teljesen újra kell fogalmaznia a stratégiáját, és szerinte erre készül Orbán Viktor is. "Ha viszont teljes demokrata győzelem lesz, akkor a magyar kormánynak kell az újratervezés, hogy ebből mit lehet pontosan kihozni. Nagy vesztenivalója nincs, mert a jelenlegi adminisztrációval is elég rosszak a kapcsolatai" – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Böcskei Balázs, az Idea Intézet stratégiai igazgatója úgy látja, hogy ennél bonyolultabb a helyzet, mert a mai világban nincsenek egyértelmű erőcentrumok, hanem olyan szövetségi politika érvényesül, amelyben bizonyos kérdésekben a szereplők egymással szemben állnak, más tekintetben viszont összefonódnak, és mivel nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok a világ megkérdőjelezhetetlen ura, és egy ottani politikai váltás nem egy dominóeffektust indít el a világban, hanem "egyszerűen mozog minden".

A két elnökjelölt Európa-vízióját tekintve Mráz Ágoston Sámuel szerint Donald Trumpról már többet lehet tudni, hogy ő mit tenne az Egyesült Államok elnökeként, de Kamala Harris esetében még nem világos, hogy az új világrendben Amerika irányítani akarja-e Európát, vagy az irányítás költségeit hogyan kívánja behajtani rajta. Böcskei Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre kevésbé várható el, hogy a politika konzisztens maradjon, és példaként említette, Kamala Harrisnek nagyon sokszor kellett az alelnökként képviselt álláspontját módosítania a kampányban, így az sem tudható pontosan, hogy a megválasztása után milyen politikát követ majd az új amerikai elnök.

Mráz Ágoston Sámuel szerint sincsenek automatizmusok, és arra emlékeztetett, hogy az első Trump-adminisztráció alatt két-két és fél évig tartott, amíg a magyar miniszterelnök eljutott a Fehér Házba, és ki tudott alakítani egy jó munkakapcsolatot az elnökkel. A mostani elnökválasztás előtt szerinte viszonylag egyszerű volt a választási lehetősége, mert a Biden-adminisztrációval nem tudott együttműködni. "Soros György a legnagyobb finanszírozója, szponzora nyilvánosan a demokrata párti kampánynak, így szerintem nem meglepő, hogy a Demokrata Párttal nem tud együttműködni, és az adminisztrációjával nem tud együttműködni a magyar kormány. Ezért egy logikus választás volt, hogy befektet a demokraták ellenfeleibe, a republikánusokba" – mondta az elemző, és hozzátette, ha Trump nyer, ez egyértelmű versenyelőnye lesz a többi európai politikussal szemben.

Böcskei Balázs szerint viszont szinte mindegy, ki lesz az amerikai elnök, mert a hegemón pozíció megtartása miatt "elnöktől függetlenül az Európai Unió másodlagos szerepet, eszközszerepet, és nem pedig célszerepet kaphat", és hozzátette, "vannak skálák és vannak árnyalatok, és vannak politikai családok, meg szimpátiák, meg értékközösségek, de a nap végén kemény gazdasági érdekek fognak dönteni".

Uniós csúcs Budapesten: vezető nélküli Európa

Csúcstalálkozót rendez Budapesten a magyar uniós soros elnökség, Mráz Ágoston Sámuel szerinte ez az egyetlen nagy eseménye ennek az elnökségnek, és az az ambíciója a magyar kormánynak, hogy egy versenyképességi megállapodást fogadjanak el az európai vezetők. Ha ezt siker övezi, akkor az egy nagyon magyar győzelem lenne. A másik fontos magyar kérdés, a békemisszió esetében pedig szerinte akkor lehet siker, ha az Egyesült Államok stratégiát vált, ez pedig az elnökválasztástól függ. "Minden esély megvan rá, hogy egy elfogadott versenyképességi nyilatkozat és egy Donald Trump által ígéretei szerint gyorsan megkötött megállapodás a magyar elnökséget is sikeressé teszi, de ha az Egyesült Államok választása másképpen alakul, vagy a versenyképességi nyilatkozatot nem fogadják el, akkor biztos úgy fogja érezni a magyar kormány, hogy ebből többet is ki lehetett volna hozni" – értékelt a Nézőpont Intézet igazgatója.

Böcskei Balázs szerint a magyar elnökség a maga politikai prioritásait szem előtt tartva cselekedett, de szerinte a béke kérdésében nem alakult valódi vita, Mráz Ágoston Sámuel viszont úgy látja, van elmozdulás, a területi integritás és a fegyverszünet prioritásában fordulat következett be.

A felvetésre, hogy 2024 októberében melyik európai uniós állam az Európai Unió vezető hatalma, az Idei Intézet igazgatója azt mondta, korábban Németország és hosszú ideig Angela Merkel maghatározó szerepet töltött be, ma különösen politikai értelemben nem játszik hasonló szerepet Olaf Scholz német kancellár, míg Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, jelenleg senki sem vezeti az Európai Uniót. A régi Európai Bizottság mandátuma már lejárt, az új tagjait még nem választották meg, míg a befolyásos európai országokban mindenhol vezetési válság van. "Jelenleg senki sem vezeti az Európai Uniót, és ez azért nagyon nagy baj, mert nagyon sok kihívásra, stratégiai nehézségre kellene választ találni, senki nem mondja meg, hogy mi lesz Európa és Amerika, Európa és Kína viszonya" – mondta.

Böcskei Balázs szerint ebbe a hatalmi vákuumba nem akar belépni a magyar miniszterelnök, inkább úgy véli, hogy Orbán Viktor felmérte, hogy milyen lehetőségei vannak egy tízmilliós tagország vezetőjeként, és szerinte az elmúlt időszakban inkább egy realista politika felé váltott. "A gazdasági semlegességtől a keleti nyitás politikájáig nem azt látom, hogy a saját szerep nagyobbítására, hanem a jelen szerep stabilitására fókuszál" – mondta a politológus.

A gazdasági semlegességről Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, ez az európai realitás, mindenki csinálja, csak a magyar kormány ezt hangosan fel is vállalja azért, hogy mások is utána esetleg csatlakozzanak ehhez a táborhoz. Szerinte a kormány nyíltan működik együtt a kínai gazdasággal, nem titokban, a háttérben, mint ahogy ezt teszik a németek, a franciák vagy az olaszok. "Az, amit Orbán Viktor programmá alakított a gazdasági semlegességgel, az európai realitás. Szerintem ebben egy megőrzési szándék van, hogy ettől az úttól ne térjen el Európa, mert ez az érdeke, hogy a Kelettel és a Nyugattal is együttműködjön, és az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációja felől meg egy nagyon erős nyomás nehezedik Európára, hogy változtasson a jelenlegi realitáson, és csak a nyugati gazdasági blokkal kereskedjen Európában" – magyarázta az elemző.

Tisza Párt: kockázatminimalizáló fővárosi stratégia

A beszélgetésben szó esett az október elején megalakult Fővárosi Közgyűlésről, amelyben önálló tízfős frakciója van az új Tisza Pártnak. Böcskei Balázs úgy látja, továbbra sincs konkrét budapesti programja Magyar Péter pártjának, hanem ügyről ügyre alakítja ki az álláspontját. Úgy véli, hogy a Tisza Párt képviselői most tanulják, hogyan kell koherensen cselekedni vagy éppenséggel nem. "Ügyről ügyre fog szerintem változni, hogy a Tisza milyen pozíciókat vesz fel. Majd érdemes lesz visszanézni pár hónap múlva, hogy milyen koalíciók létesültek milyen ügyek mentén" – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel szerint sincs programja a Tisza Pártnak a fővárosban, hanem Vitézy Dávid próbálja helyettük adni a programot, még akkor is, ha a két szervezetnek együtt sincs többsége a közgyűlésben. "Nem a program az igazán érdekes, hanem a politikai stratégia, és ez viszont a Tiszánál körvonalazódni látszik. A Fővárosi Közgyűlésben úgy akar tenni, mintha ott sem lenne, és ezt eddig hibátlanul tette. A Tisza Párt nem akar a fővárosi ügyekkel foglalkozni azért, hogy a magyar belpolitikában meg tudja őrizni 2026-ra, hogy neki nincs múltja. Azt hiszem, ez a stratégia" – mondta az elemző, és hozzátette, az európai színtéren teljesen más stratégia van, ott látványosan koalíciót kötött az Európai Néppárttal, az Európai Uniót vezető politikai erejével a lehető legszorosabb együttműködésben próbál Magyarországon belpolitikai pozíciókat kiharcolni Magyar Péter.

Böcskei Balázs szerint már megbánhatta a Tisza Párt, hogy a fővárosban elindult a választáson, mert a kormányzás felelősségét igyekszik magától távol tartani: nem vállalnak pozíciókat, márpedig a politikus a választáson a döntések befolyásolására, a politikai felelősség vállalására kér többek között felhatalmazást. "Ez egy kockázatminimalizáló stratégia. A főváros 2026-ig azért ez sok kockázatokat rejt magában főleg, ha a képviselők nem is ismerik a területet, mert a Wikipédiából próbálja felfejteni, hogy ki adott esetben a Budapesti Állat- és Növénykert vezetője" – mondta az Idea Intézet igazgatója.