Infostart.hu
eur:
363.83
usd:
324.63
bux:
0
2026. október 14. szerda Helén
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Mintha előrelépés lenne a felvidéki magyar nyelvhasználattal kapcsolatban

Szijjártó Péter számolt be a részletekről.

A kormány az eddigiekben minden szükséges lépést megtett a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében, és ezután is azért fog dolgozni, hogy az ne legyen semmilyen negatív hatással a magyar kisebbségi jogokra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén a kérdés kapcsán először is a rossz ukrajnai tapasztalatokról számolt be, felidézvén, hogy a szomszédos országban 2015-től kezdve jelentősen csorbították a magyar nemzeti közösség anyanyelvhasználathoz fűződő jogait, s az ügy máig nincs megoldva.

"És Szlovákia esetében is hallunk híreket a nyelvtörvény módosításáról, ezért már idejekorán elkezdtük az erről szóló szakmai konzultációkat"

- húzta alá.

Tudatta, hogy ő maga is folyamatos kapcsolatban van szlovák kollégájával, Juraj Blanárral sok témában, ebben is. "Arról tájékoztatott, hogy ezen új nyelvjogi szabályozásnak az oka és célja semmilyen módon nem üti a kisebbségi nyelvek képviseletét, illetve használatát (...) Tehát nem a kisebbségi nyelvek miatt kezdődött ez a gondolkodás, és nem a kisebbségi nyelvekre irányul" - mondta.

Majd hozzátette, hogy hivatali partnere azt közölte, hogy a szlovák nyelvet akarják megóvni azon külső behatásoktól, amelyek az egyre gyorsabb információáramlást lehetővé tevő világ jellegéből fakadnak.

"Ha ez a cél, az megnyugtató. De ugye általában nem a célok, hanem a kivitelezés szokta meghatározni a végeredményt, és ezért abban maradtunk, hogy folyamatosan konzultálni fogunk a törvényjavaslat előrehaladása során, nehogy véletlenül olyan aspektus kerüljön bele a törvénybe, amely adott esetben a magyar nyelv használatára negatív hatással bírna" - szögezte le.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a törvényjavaslat kidolgozásáért a szlovák kulturális minisztérium felel, amelynek irányítójával nemrég egyeztetett a magyar közösség egyik politikai vezetője, "és egyértelmű elköteleződést tapasztalt abba az irányba, hogy nem a magyar nyelv háttérbe szorítása a cél".

Megjegyezte, hogy a szlovák kormánynak magyar nemzetiségű kisebbségi biztosa van, Horony Ákos, ő is folyamatosan konzultál a kulturális tárcával, s vele is folyamatos a kapcsolattartás a pozsonyi magyar nagykövetség részéről.

"Így én azt gondolom, hogy minden olyan lépést, ami ahhoz szükséges volt eddig, hogy képben legyünk, hogy elkerüljük a negatív konzekvenciákat, azt megtettük. És ezután is meg fogunk tenni minden ilyen lépést természetesen" - emelte ki.

"Azt gondolom, hogy a két kormány közötti, kifejezetten kölcsönös bizalmon alapuló és közös érdekek érvényesítésére vonatkozó együttműködés egy jó alapot ad ahhoz, hogy a lehető legkörültekintőbben tudjunk eljárni a kérdésben, és ne ismétlődhessen meg, ami Kárpátalja, illetve Ukrajna vonatkozásában előállt" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége
Budapest 2036

Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége

A szigorú fiskális politika és az euró bevezetése nem zárja ki, hogy Budapest 2036-ban nyári olimpiát rendezzen – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Németh Viktória szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már nem támogatja a gigaberuházásokat, az olimpiai rendezésnek pedig illeszkednie kell az adott város hosszú távú fejlesztési koncepciójához.

Nincs megállás a parlamentben, megint összeülnek a képviselők

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójáról, valamint a két közmédia céggel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatokról tárgyal az Országgyűlés szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Újabb díjat kell fizetni a netes csomagrendelésnél

Újabb díjat kell fizetni a netes csomagrendelésnél

November 1-jétől újabb uniós szabályok lépnek életbe az Európai Unión kívülről érkező csomagok vámkezelésében, amelyek Magyarországon is kötelezőek. Az interneten rendelt küldeményekre a júliusban bevezetett 3 eurós átalányvám mellett további 2 eurós uniós kezelési díjat kell fizetni, amely a csomag értékétől független, így a 150 eurónál drágább küldeményeket is érinti. A díjat nem a vásárlóknak kell intézniük, a vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja végzi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×