Szeptemberben nőtt a Tisza Párt támogatottsága, a Fidesz–KDNP-é viszont nem változott, így a hónap végére a Tisza-szavazók aránya már csak két százalékponttal maradt el a kormánypártokétól. Mindeközben négy parlamenti párt támogatottsága már az egy százalékot sem érte el – derül ki az IDEA Intézet friss felméréséből.

A kutatás adatait 2024. szeptember 27. és október 7. között rögzítették online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. Az 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb plusz/mínusz 2,3 százalékpont.

Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: legutóbbi felmérésük óta nem változott a Fidesz–KDNP támogatottsága (39 százalék) a biztos pártválasztók körében, míg a Tisza Pártra a lakosság 37 százaléka szavazna, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat. Magyar Péter pártja ezzel a teljes népességben és a biztos szavazók körében is három százalékot erősödött az augusztusi kutatásuk adataihoz képest.

Böcskei Balázs hozzátette: felméréseik alapján a júniusi EP- és önkormányzati választások után hónapról hónapra százalékpontokat esett a kormánypártok támogatottsága, míg a Tisza Párt „kis elmozdulásokkal”, de folyamatosan növelni tudta a népszerűségét, ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány százalékpontnyi emelkedés volt megfigyelhető a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt esetében. Mint fogalmazott, ennek a tendenciának a következménye a mostani eredmény, amely alapján

hibahatáron belül van egymáshoz képest a két erő támogatottsága, és „folyamatosan zárul az olló”.

Az IDEA Intézet adatai szerint ha vasárnap lennének a választások, akkor a teljes népesség 28 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP-re, míg a Tisza Párt a szavazatok 26 százalékát kapná. Böcskei Balázs szerint a számok egyértelműen azt mutatják, hogy szeptemberben „lőtávolságon belülre” került Magyar Péter pártja a Fideszhez képest. Úgy véli, más közvélemény-kutatások is alátámasztják, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztás óta nem tapasztalt szoros verseny alakult ki azzal a fontos változással, hogy most más a kihívó személye. A politikai elemző hangsúlyozta: ez a megállapítás a listás eredmények tekintetében helytálló, hiszen a felmérés során is azt a kérdést tették fel, hogy melyik párt listájára szavazna a válaszadó.

Kiemelte, hogy a magyar egy nem tisztán arányos választási rendszer, így az IDEA Intézet által közölt adatok inkább az erőviszonyok aktuális változásairól, alakulásáról adnak számot, a mandátumeloszlás megbecsülésére kevésbé alkalmas az általuk most választott kutatási módszer.

Az IDEA Intézet mostani felmérése alapján még a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe: a teljes népességen belül 5, míg a biztos pártválasztóknál 7 százalékon áll Gyurcsány Ferenc és Toroczkai László pártja is. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt közel van a parlamenti küszöbhöz, a teljes népességben 3, a pártot választani tudók között pedig 4 százalékot ért el, ami Böcskei Balázs megfogalmazása szerint még egy „mérhetőségi szint”.

Mint mondta, a magyar és talán a globális politikatörténetben is „unikális helyzet állt elő” idehaza azzal, hogy kutatásuk szerint

négy, jelenleg parlamenti frakcióval rendelkező párt – a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP – is nulla százalékon van mindkét általuk mért csoportban.

„Ez egy egészen sajátos helyzet, ami sokat elmond az elmúlt időszak elit megállapodásainak értelméről és tartalmáról. Ezek a pártok ugyan parlamenti frakciókban vannak, de tulajdonképpen megszűntek létezni az emberek értelmezési tartományában” – mondta az IDEA Intézet stratégiai igazgatója.

Az egyszázalékos szintet csak a Momentum, a 2RK, a Nép Pártján és a Mindenki Magyarországa Mozgalom szavazóinak aránya érte el el a teljes népességben. Böcskei Balázs a Momentum helyzetével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „egy kis párt esetében nagyon nehéz visszafordítani a lefele hajló spirált”, és nagyon úgy tűnik, hogy nem tudja stabilizálni a pozícióját, ami augusztushoz és a korábbi hónapokhoz képest tulajdonképpen csak a Demokratikus Koalíciónak és a Mi Hazánknak sikerült a két nagy, jelentős támogatottsággal bíró párton kívül.

A jelenlegi magyar belpolitikát egyértelműen a Fidesz–Tisza-versenyfutás határozza meg, míg a DK és a Mi Hazánk Böcskei Balázs szerint az árnyékukban, kisebb szereplőként van jelen, a további pártokat „vizsgálni, értelmezni, a politikusaikat hallgatni ma a magyar állampolgárok számára nem politikai ajánlat”.