Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
322.08
bux:
132420.52
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Baj közeleg, tényleg magyar tenger lesz a Balatonból

Ha a trend nem változik, a jövőben akár teljesen átalakulhat a tó ökoszisztémája.

A Balatonban megfigyelt sótartalom növekedése nem egyedülálló jelenség, világszerte hasonló folyamatok zajlanak. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és több vízügyi szervezet átfogó kutatása szerint az utóbbi 50 évben fokozatosan emelkedett a tó vizének sókoncentrációja - írja a Portfolio.

Míg a 19. század végén a sótartalom 450 mg/l körül volt, napjainkra ez 620-690 mg/l közé nőtt. Ez még mindig elmarad a tengerek sótartalmától, de az édesvízi jelleg lassan veszít erősségéből.

A fő okok között szerepel a klímaváltozás, amely gyakran negatív vízmérleget okoz, növelve a párolgást és ezáltal a sók koncentrációját. Az urbanizáció is jelentős szerepet játszik, a beépített területek növekedése és a szennyvizek befolyása révén. A kutatás szerint a beépített területek aránya 1927 óta 1,6 százalékról 6 százalékra nőtt.

A kutatók szerint, ha a jelenlegi trend folytatódik, a Balaton sótartalma 50 éven belül megközelítheti az 1000 mg/l értéket, ami alapvető változásokat idézhet elő a tó ökológiai rendszerében. Míg a folyamat még nem fordította fel fenekestül a tó élővilágát, a következő évtizedekben jelentős hatással lehet az élő szervezetekre és a tó turisztikai vonzerejére is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×