eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 30-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Orbán Viktor beszédére figyelmeztetésekkel és kivonulással tűzdelt ellenzéki válaszadás következett

A kormányfő évadnyitó napirend előtti felszólalása hosszabb volt 20 percnél, ezért az ellenzéki pártoknak az ötpercesnél hosszabb, 8-8 perces felszólalásra volt lehetőségük.

A miniszterelnök beszéde nyitotta meg az Országgyűlés őszi ülésszakát. Szólt az árvízi védekezésről, a gyermekeket érintő nyári intézkedésekről is. A gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni szerinte, nem szabad egyik blokk mögé sem beállni. Az ellenzéki pártok reagáltak az elhangzottakra.

Bedő Dávid (Momentum) a szombaton elhunyt Karsai Dánielről és az eutanáziával kapcsolatos küzdelméről beszélt, néma tisztelgésre kérte fel képviselőtársait is, akik fel is álltak. Kövér László felszólalása végén "megintette", mert ilyen felszólítást nem tehetnek a képviselők, a tiszteletadásra való felkérésnek a házszabályban meghatározott módjai vannak. "Ízléstelen provokáció történt, egy tragikus halálesetet használt fel a képviselő arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki a halál kultúrája mellett. Ezt mindazon képviselők nevében visszautasítom, akik az élet pártján szeretnének maradni" - mondta a házelnök, hozzátéve, hogy "a többit a házbizottsági ülésen megbeszéljük".

Lukács László György (Jobbik) kiemelte: Orbán Viktor nem beszélt arról, hogy miként tud az ország alkalmazkodni a világban végbemenő változásokhoz, illetve arról sem, hogy az országban gazdasági válság van, ami az adósság mértékéből és az intézmények forráshiányából látszik. Ezt szerinte kínai hitelből próbálja pótolni a kormányzat, ami a kommunista államnak való elköteleződéssel jár, ezt a Jobbik nem pártolja. Ráadásul "migránsmunkásokat" telepítenek az országba az akkumulátorgyárak, 75 ezer ilyen munkás helyett már mintegy 120 ezer van. Beszélt arról is, hogy vidéken nagy mértékű a bűnözés, ezért a Jobbik konzultációt tervez arról, hogy az emberek elmondhassák, szerintük hogyan lehet őket jobban megvédeni és ők hogyan védenék meg magukat - akár a fegyverviselés is szóba jöhet. "Meg kell adni az embereknek az önvédelemhez való jogot" - fogalmazott. "Egy biztonságos Magyarországban hiszünk, arra kérjük a kormányt, hogy a fenyetettségek korában biztonságos, időtálló válaszokat találjon" - fogalmazott.

Tordai Bence (Párbeszéd) Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatójának jelenléte feletti örömét fejezte ki, az ő korábbi szavait idézte. "Talán azt az egyetlen utolsó témát kezdték ki, amiben nemzeti egység volt, 1956-ot", jegyezte meg a politikus. Szerinte Orbán Viktor politikájának logikus meghosszabbítása volt az, amit Orbán Balázs mondott, mert a Fidesz álláspontja szerint Ukrajna hibája, hogy megtámadták őket. "1956-os örökségünk okán nekünk kellett volna a legnagyobb támogatónak lennünk, amikor Ukrajna önvédelmi harcáról van szó, ehhez képest az EU tagállamai szilárdan állnak Ukrajna népe, köztük a kárpátaljai magyarok mögött, kivége Magyarországot. Ez végtelenül szégyenteljes" magatartás, jelentette ki.

Ungár Péter (LMP) Orbán Viktor békemissziójára reagált, rámutatva, hogy a kormány "választott magának lovat", amikor preferálja Donald Trump elnökjelöltet Kamala Harrisszel szemben, de ezzel egy szuverén állam belügyeibe szól bele, és ami még rosszabb, a magyar-amerikai kapcsolatok javulását teszi fel kockára azzal, hogy az egyik oldalt kiválasztja. "A legfontosabb kapcsolatunk a NATO, ezt teszik mindig kockára az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban" - fogalmazott. Nincs olyan semlegesség, ami egy nagyhatalmi alkuval kiváltható lenne, a történelemben Ungár Péter szerint minden ország csak világhatalmak megállapodásai nyomán lehetett semleges. "Látszik, hogy Ukrajna a jövőben is itt lesz", együtt kell élnünk vele, főleg ha a legnagyobb katonai szövetségünk szerint felfegyverzett marad. Miért van az, hogy a szomszédos ország a kormányzat szerint elidegeníthető? - tette fel a kérdést. A végén uniós témát hozott fel: "ne tegyünk úgy, mintha minden korábbi döntése jó lett volna", mondta Orbán Viktornak, utalva arra, hogy Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen megszavazását is jó ötletnek tartotta az elején, de aztán a reményét csalódás váltotta fel. "Talán véget kellene érjen a reménykedés ideje" - mondta.

Komjáthi Imre (MSZP) szerint Orbán Viktor beleragadt abba a "mátrixba", amit Rogán Antalék építettek fel. Például Magyarország szuverén Oroszországtól, mondja az ő mátrixuk, miközben azt látjuk, hogy "szuvenír Oroszországnak". Abban a mátrixban az van, hogy "fontos a gyermekvédelem", ehhez képest Pintér Sándor belügyminiszter kirúgja a gyermekjogi képviselők egyharmadát. Fontosnak mondják a magyar munkavállalókat, de míg 2010 előtt 1047 munkavédelmi és munkaügyi ellenőr volt, mára csak mintegy 300 van. Közben fiatalok tömege jön ki funkcionális analfabétaként az iskolákból, az állami intézményekben nincs elég korszerű oktatás. Az egészségügyből és az oktatásból kivette a kormány a pénzt és azt a multinacionális vállalatoknak adta, fogalmazta meg vádjait. Hiányolta a kormányzati választ arra, hogy emberek tömegeitől veszi majd el a munkát a mesterséges intelligencia. A gödi Samsung több állami támogatást kapott, mint amennyit a cég bérként kifizet - vetette fel problémaként. A lakástakarékok visszaállítását kérte, illetve a társadalmi béke megteremtését, utóbbit a társadalmi igazságosság létrehozásában látja.

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a Fidesz-KDNP 14 év alatt katasztrofális gazdasági és népesedési helyzetbe navigálta az országot. Az árvízzel kapcsolatban kritikaként felvetette, hogy 17 köbkilométernyi vizet "kiengedünk" az országból, ahelyett, hogy az aszályos időkre visszatartanánk. Ilyen célra pénzt kellene fordítani, évek óta mondja a vízügy ezt. Az Orbán Viktor által említett gazdasági semlegességgel kapcsolatban kijelentette: a nyugat-kelet közötti egyensúlyozás helyes cél, de úgy nem lehet, ahogy a kormány csinálja. Itthoni gondként említette, hogy a lakosság egy évben élelmiszerre az Euromonitor adatai szerint több mint 5000 milliárd forintot költ, ennek 90 százaléka, 4554 milliárd forint nem marad az adott térségben, hanem a kereskedelmen keresztül globális nagyvállalatokhoz kerül. A KSH szerint ez még többet, évi 4-6 ezer milliárd forintot jelent.

Simicskó István (KDNP) szerint a kormány időben észlelte az árvíz súlyosságát és megtette a szükséges lépéseket, minimalizálni lehetett a károkat, halálos áldozata nem volt az áradásnak. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban egyetértenek a miniszterelnök által elmondottakkal, a növekedés beindítása kiemelten fontos. A családtámogatások bővítését is fontosnak nevezte. A keleti nyitás mögött komoly eredmények vannak, emelte ki, ahogy a kormány béketörekvéseit is pártolja a KDNP.

Gyurcsány Ferenc (DK) Júdás árulását hozta fel példának arra, hogy ahogy minden árulás, így Orbán Viktor kormányának árulása is hosszú történettel rendelkezik, dacára, hogy annak nyílt megvallása csak az elmúlt napok terméke (utalás Orbán Balázs szavaira). Szerinte az elmúlt másfél évtizedben fejlődött ki a kormánypárt árulása, és úgy véli, valamivel markában tartja Orbán Viktort Vlagyimir Putyin.

Itt Kövér László figyelmeztette a képviselőt, hogy mondhat felszólalásában sok mindent, de nincs joga lehazaárulózni a kormányfőt. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedve védi a miniszterelnököt, de ezen a ponton Kövér László kikapcsolta a mikrofonját és igyekezett elvenni tőle a szót, ám a DK vezetője kiabálva mondott még néhány mondatot, köztük azt, hogy Kövér László szégyellje magát. Ő erre lehiggadásra szólította fel a volt miniszterelnököt és egy pohár vizet kínált neki ehhez segítségül. Gyurcsány Ferenc ezután, miközben a következő felszólaló megkapta a szót, elhagyta az üléstermet.

Kocsis Máté (Fidesz) következett, aki szerint nyáron egy nárcisztikus hazudozót hallgattak (utalás Magyar Péterre), most egy másikat kell hallgatni (Gyurcsány Ferencet). Visszautasította, hogy a korábbi megszólalásaik és a "szellemi elődjeik" fényében bármely baloldali párt felkérdezze a Fideszt 1956 vonatkozásában. Szerinte nincs nemzeti egység 1956 ügyében, a DK elnöke '56 szellemi örököse, korábban tüntetőkre lövetett, igaz, nem éles lőszerrel. Számos nagy bajt (árvíz, vörösiszap-katasztrófa stb.) sikerült végül elhárítania a kormánynak, de az ellenzék mindig azon drukkolt, hogy ez ne sikerüljön. "A gazdasági semlegesség kérdésében az ellenzéknek, különösen az óbaloldalnak, inkább csendben kellene maradnia, mert ők voltak azok, akik 190 nyereséges állami vállalatot értékesítettek annak idején" - közölte. Azt is mondta még, hogy amikor Kína és az USA egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei, Magyarország nyugodtan maradhat semleges.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×