Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Nyitókép: Forrás: Lázár János/Facebook

Elbontják a rádió székházát - épül a Pázmány-campus

A munkaterület körbekordonozásával szerdán délelőtt megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusának kivitelezési munkálatai a Magyar Rádió egykori székházának helyén.

A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta:

az elmúlt 35 évben ekkora értékű oktatási intézményi beruházás nem történt Magyarországon,

ezzel a projekt az egyik legnagyobb volumenű, budapesti léptékben is meghatározó állami beruházás.

Szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó a bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését - ismertette az államtitkár.

Az eredetileg 200-250 milliárd forintosra tervezett és 2027-ben lezárni kívánt projekt tartalma időközben változott, kivették belőle például a szintén ide tervezett, de végül a közelben megépülő kollégiumot, így a korábban kalkulált 62 ezer helyett mintegy 57 és fél ezer négyzetméteres tér épül az egykor a közrádió által használt, 18 ezer négyzetméteres ingatlanon.

Néhány hónapon belül elkészülnek az érintettekkel folytatott egyeztetések alapján elhatározott változások engedélyeztetéséhez szükséges dokumentumok, majd a kiviteli tervek, így a bontás befejeződése után megkezdhetik az építési munkálatokat. Az államtitkár hangsúlyozta: nyitottak minden olyan racionalizálási javaslatra, ami nem jelent minőségi engedményt.

Mindazon változtatási igényeket, amelyek magát az egyetemi campus beruházását ellehetetlenítik, nem tudtuk akceptálni - jegyezte meg a tervváltoztatásokról szóló egyeztetésekről.

Ígérete szerint a jelenleg lepusztult zárványterületen olyan innovatív, térben minden irányba nyitott oktatási intézményt hoznak létre, amelyben a mostani hétről 20 százalék fölé emelkedik a zöldterületek aránya, így itt - olasz mintára - kis terek laza hálózatával jöhet létre egy kifejezetten élhető városrész. Eközben a területen álló két palotát felújítják, funkcióval töltik meg a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeumhoz is méltó módon.

Lánszki Regő kiemelte: nem fordulhat elő, hogy a munkálatok miatt bármelyik környékbeli lakás károsodik vagy funkciója sérül. Minden itt elköltött egy forint a környéken további négy-öt forintnyi értéknövekedést fog jelenteni - hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy eredeti funkciójában a tudatos tervezés eredményeként létrejött Palotanegyed "egy kitalált, jól működő városrész" volt, de a Magyar Rádió beköltözésével változtak a belső arányok, ráadásul egyes épületekben azbesztet használtak, amelyet el kell távolítani.

A rádió Bródy Sándor utcai homlokzatát - annak történelmi fontossága miatt - megtartják.

Az épületek egy részének átalakítása jelentős pluszköltség mellett akkora megalkuvásokat tenne szükségessé, "ami egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal, amit mi szeretnénk", vagyis a racionalitás és a fenntarthatóság legmesszebb menő figyelembevételével.

Egy ilyen ikonikus épületnél a legfontosabb: úgy legyen mai, hogy mégis egyfajta kortalanságot mutasson - jelentette ki az államtitkár, célnak nevezve, hogy maradandó alkotás szülessen. Meglátása szerint ez a terv ezt messzemenőkig képes biztosítani.

Címlapról ajánljuk
Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

Ökológus: drámai a helyzet az Alföldön a csapadékhiány miatt

A kevés leesett csapadék miatt idén tovább tetéződött az a hiány, ami az elmúlt években felhalmozódott, a Tiszántúlon emiatt majdnem két métert esett a talajvíz szintje – mondta az InfoRádióban Jakab Gusztáv. Az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének docense szerint az Alföldön durva ökológiai katasztrófa veszélye fenyegeti a kétéltűeket és több növényfajt is. Úgy véli, nagyságrendekkel nagyobb területeket kellene elárasztani vízzel, mielőtt még nagyobb baj lesz.

Kitálal Baán László az NKA-botrányról

Súlyos bizalmi válság rázta meg a Nemzeti Kulturális Alapot, miután fény derült arra, hogy a szervezet felügyelőbizottsága elől eltitkolva tízmilliárd forintnyi közpénz jutott pártközeli szervezeteknek és hírességeknek. Az ügy következményeként lemondott bizottsági tagságáról Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, valamint Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Választás 2026: Kapitány István bejelentette az új kormány első gazdasági intézkedéseit

Választás 2026: Kapitány István bejelentette az új kormány első gazdasági intézkedéseit

Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter a demográfiai válságot nemzetgazdasági súlyú kérdésként értelmezve egyszerre támogatja a gyermekvállalás fontosságának hangsúlyozását és bírálja a témáról zajló leegyszerűsítő vitát, különösen a szülészorvos-választás kérdésében. Álláspontja szerint a cél nem a pénzhez és kapcsolatokhoz kötött „biztonság”, hanem egy minden nő számára hozzáférhető, kiszámítható és méltányos szülészeti ellátórendszer, amelyet átlátható adatok, egységes protokollok és egyértelmű állami–magán határok támasztanak alá. Egy másik megszólalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kórházi mosdók alapvető higiénés ellátása a gyakorlatban elmaradt a 2026. január 1-jétől elvárt szinttől, míg Vitézy Dávid a vasút nyári felkészülésének kényszerét emeli ki, rövid távon akár nemzetközi vasúti együttműködés szükségességét is felvetve.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×