Csütörtökön 21 másodpercenként hívtak valahova mentőt Magyarországon, ami extrém helyzet, és egyértelműen azt jelzi, hogy a kánikulai időjárásnak megvannak az egészségügyi kockázatai – mondta az InfoRádióban Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A jellemző eset a meleg okozta rosszullét volt, ami elsősorban az idős, szívbeteg embereket, krónikus betegségben szenvedőket fenyegeti, de az ilyen kánikulában még egy egészséges fiatal is elájulhat, hogyha például sokat áll a napon.
"Súlyosabb esetben, hogyha a fejet ért hőártalom komolyabb és tartósabb, akkor napszúrás keletkezhet, a legrosszabb pedig az úgynevezett hőkuta, ami az egész szervezet felmelegedését jelenti, lényegében felborul a szervezet működési egyensúlya, ami egy akut életveszélyes állapot. Ez olyankor is bekövetkezhet, hogyha például mondjuk egy gyermeket a kocsiban hagynak. A rendkívül meleg kocsiszekrényben a szervezete nagyon gyorsan átveszi a környezeti hőmérsékletet, és ez akár halálos is lehet" – figyelmeztetett Győrfi Pál.
A mentősök tapasztalatai szerint elsősorban a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők viselik nehezen ezt az időjárást, ami nem meglepő, hiszen a nagy meleg elsősorban a szívet és a vérkeringés rendszerét készteti fokozottabb munkára. Ha pedig valakinek a szívizomzata vagy az érrendszere rossz állapotban van, akkor ezt a fokozott munkát egyszerűen nem bírja – ezért szokták mindenkinek azt tanácsolni, hogy
- ebben az időszakban a nehéz fizikai munkát lehetőleg mellőzze,
- ha tervezheti a napi programját, akkor lehetőleg ne a déli időszakban menjen el otthonról,
- szellős, természetes anyagú ruhát hordjon (ez azért is fontos a mentősök szerint, mert az idős emberek hajlamosak túlöltözni még a nyári időszakban is),
- védje a fejét a közvetlen napsugárzástól,
- igyon sok folyadékot (ez most a megszokottnál is sokkal többet jelenthet, de ne cukros üdítőital, és legfőképpen ne alkoholos ital legyen, hanem szimplán víz).
Van olyan jelek, érzetek, amelyek arra figyelmeztethetnek, hogy baj készül. Az ájulásos rosszullét bevezető tünetei rendszerint a szédülés, a hányinger, a szemkáprázás, a fülzúgás, a verejtékezés, az ájulásérzés.
"Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne maradjunk állva, hanem még akár közterületen is – ott sem szégyen – mondjuk egy árnyékosabb helyen, vagy egy fal mellett, vagy egy fa tövében pihenjünk le, feküdjünk le akár a földre is. Tudom, hogy piszkos lesz a ruhánk, de megéri, hiszen ezen esetekben a fej vérellátását kell valahogy helyreállítanunk, mert átmenetileg vérellátási zavar keletkezik a szervezetben. Hogyha lefekszünk, esetleg a lábunkat feltesszük egy padra, akkor a vér beáramlik a fejünkbe és az ájulásos rosszullét elkerülhető. Ám ha ennél súlyosabb tünetek mutatkoznak, például
hogyha valaki hirtelen mellkasi fájdalmat érez, nehézlégzés a tünete, akkor nem érdemes házi praktikákkal próbálkozni, hanem azonnal tárcsázni kell a 112-t,
hiszen ez akár szívinfarktus tünete is lehet" – hangsúlyozta a mentők szóvivője.
Ha az utcán olyan embert látunk, aki rosszul van és feltehetően a rosszullétét a meleg okozza, ájuldozik, akkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy mindenáron állva tartjuk.
"Sok ilyen helyzetet láttam gyakorló mentősként, amikor megérkeztünk mondjuk egy piacra, ahol egy ember éppen rosszul volt, hárman körbeállták és azzal próbáltak segíteni, hogy állva tartották, fogták a hónalját, hogy nehogy véletlenül összeessen. Ez ilyenkor egy rossz megoldás, hiszen itt a véráramlásnak kell helyreállni valahogy a fejben, ezért a lefektetés, lehetőleg hűvösebb, árnyékos helyen a jó megoldás" – ismételte Győrfi Pál.
Hozzátette: ha azt látjuk, hogy nincs óriási gond, már azzal is tudunk segíteni, hogyha valakit hazasegítünk és otthon biztonságba helyezünk. De hogyha arra gyanakszunk, hogy nagy baj van, akkor inkább kérjünk segítséget, hívjuk fel a 112-es vonalat: a mentésirányítók egészségügyi szakemberek, akik a tünetek, panaszok alapján megtalálják a legjobb megoldást.