Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Nyitókép: Perger László/Facebook/Karinthy Frigyes Gimnázium

Még fizetniük is kell az elbocsátott karinthys tanároknak, kárukra döntött a bíróság

A bíróság elutasította a Karinthy Frigyes Gimnázium volt "polgári engedetlen" tanárainak keresetét.

A bíróság elutasította a Karinthy Frigyes Gimnázium volt tanárainak keresetét - tudta meg az Infostart.

A gimnázium korábbi, a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vett, és emiatt 2022. november 30-án rendkívüli felmentéssel elbocsátott pedagógusai keresetükben kérték a Fővárosi Törvényszéktől a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását, illetve sérelemdíjat igényeltek.

A bíróság pénteken kihirdetett ítéletével a felperesek keresetét elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte őket.

A törvényszék az ítélet szóbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy bár az ítélet rendelkező része egyszerű, „fekete-fehér”, az események jogi megítélése komplex kérdéseket vetett fel, és a bíróság mindkét fél eljárás során tett állításainak és érveinek alapos megfontolását követően döntött arról, hogy a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokkal szemben alkalmazott tankerületi szankció jogszerű volt.

A Fővárosi Törvényszék megítélése szerint

„a polgári engedetlenség kettős arculatú magatartás volt”: egyfelől – a munkáltatói álláspontnak megfelelően – egy sorozatos, súlyos munkajogi jogsértés, másfelől azonban – a tanárok érvelését követve – véleménynyilvánítás, amely mint alapvető jog és mint emberi jog is védelmet élvez.

Az engedetlenkedő tanárok maguk kapcsolták össze elválaszthatatlanul a véleménynyilvánításukat a munkajogi jogsértéssel. Így – bár a felperesek engedetlenségi mozgalma békés volt, nem okozott nagyobb zavart – így a tanároknak számolniuk kellett azzal, hogy ha átlépnek a jogszabályok által meghatározott kereteken, akkor ennek munkajogi következményei lehetnek. Viszont a munkáltatói intézkedésnek is ki kell állnia az alapvető, illetve emberi jogok korlátozását érintő mércék próbáit. A bíróság az eset összes körülményét, a felek minden hivatkozását mérlegre téve végső soron úgy értékelte, hogy a felperesek magatartása átlépte azt a határt, amelyen túl az alperes már joggal alkalmazhatta a legsúlyosabb munkajogi szankciót – az eset alapjogi vonatkozásait is figyelembe véve.

Eljárása során a bíróság többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állt az alperes döntésének hátterében: valójában a munkajogi jogsértéssel szemben kívánt-e fellépni, vagy azt szankcionálta, hogy a pedagógusok véleményt nyilvánítottak őket és a diákokat érintő kérdésekben.

Döntésében a törvényszék megállapította, hogy az alperes az elmulasztott órák számát vette figyelembe, nem pedig azt szankcionálta, hogy „ki tiltakozik hangosabban”. A felperesek és kollégáik egyéb formában történő véleménynyilvánítását senki nem korlátozta vagy büntette.

Indokolása során a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a Polgári Perrendtartás szerint ítélkező tevékenységében őt kötik a felek által meghatározott „jogi keretek”, amelyeknek kidolgozása elsősorban a jogi képviselők feladata. Az ítéletet az adott jogi keretek között kell meghozni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×