Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
European community flags
Nyitókép: Getty Images/WALTER ZERLA

A baloldalt elítélő határozatot fogadott el az Országgyűlés

Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő kezdeményezésére nézte meg, hogy a baloldali EP-képviselők valóban az uniós támogatások megérkezése ellen kampányoltak-e, és arra jutottak, hogy igen, ezért a Szuverentiásvédelmi Hivatalra bíznák a további vizsgálatot.

Határozatban ítélte el az Országgyűlés a „baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióit”. Az Európai ügyek bizottságának erről szóló jelentését 141 igen, 26 nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A határozatban felszólították a baloldalhoz tartozó választott tisztségviselőket, hogy a jövőben ne folytassanak „a jelentésben ismertetett, a magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető tevékenységet”, és felkérték a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben, illetve szükség esetén tegyen javaslatot a nemzeti szuverenitást erősítő rendelkezések megalkotására.

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke korábban jelezte: az Európai Unió nem kormányokat szankcionál, hanem tagállamokat, ezért a baloldali politikusok nem a kormánynak, hanem Magyarországnak okoznak súlyos károkat, ha az uniós források nem érkeznek meg.

„Az európai ügyek bizottsága megállapította, hogy a vizsgálat tárgyát képező megnyilatkozások és tevékenységek nem tekinthetők büntetőjogi szankció alá tartozónak, ugyanakkor túlmutatnak a véleménynyilvánítás szabadságán” – fogalmazott Tessely Zoltán.

(…)

Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, a Momentum vezérszónokaként a jelentés parlamenti vitájában korábban úgy fogalmazott, hogy uniós szinten küzdeni a magyarok jogaiért nem hazaárulás, hanem a magyar érdek szolgálata.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×