Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) Marko Djuric szerb külügyminiszterrel (b2) tárgyal a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 17-én.
Nyitókép: Purger Tamás

Szijjártó Péter elmondta, mely országtól függ Magyarország energiaellátása

A szövetség Szerbiával felbecsülhetetlen értéket jelent Magyarországnak - hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával tartott budapesti sajtótájékoztatón,

Szijjártó Péter azt mondta: egyik szomszédságunkban háború van, egy másik szomszédos országban merényletet követtek el a békepárti, szuverén politikát folytató miniszterelnök ellen; a térségben uralkodó rendkívüli feszültség mellett a barátságnak és a kölcsönös tiszteletnek felbecsülhetetlen a jelentősége.

A miniszter gesztusként értékelte, hogy szerb kollégája, Marko Djuric a kinevezése utáni első hivatalos látogatásán Budapestre érkezett.

Az elmúlt években "nagyszerű dolgok történtek" Magyarország és Szerbia között - jelentette ki a magyar külügyminiszter. Kiemelte, a szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot a magyar nemzeti kisebbségnek, "a kisebbségi jogok teljes tárházát" megadva a vajdasági magyarságnak, bevonva őket a kormányzásba, a döntéshozatalba.

Szijjártó Péter kiemelte,

"Magyarország energiaellátásának biztonsága Szerbia kezében van",

hiszen rajta keresztül történik Magyarország földgázellátása. Úgy fogalmazott "mindig nyugodtan alhattunk" a tranzittal kapcsolatban.

Magyarország, Szerbia és Szlovénia közös regionális áramtőzsdét is létrehozott, amely tovább növelte az ellátásbiztonságot és a folyamatos áremelkedés ellen is kiváló intézkedés volt - közölte a tárcavezető.

Meg fogják építeni a Magyarországot és Szerbiát összekötő kőolajvezetéket, Röszke térségében pedig Európa legmodernebb határátkelőjét. A jövő év végére igyekeznek befejezni a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal építését, és továbbra is biztosítják Szerbiának a földgáz tárolását - sorolta Szijjártó Péter.

Kitért arra, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökségére készül. Ez alatt közelebb hozzák Szerbiát az uniós tagsághoz; határozott célunk, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetét - ismertette.

"Elfogadhatatlannak, méltánytalannak és megalázónak" tartják, hogy Szerbiát már tizenöt esztendeje várakoztatja az Európai Unió, miközben "a Szerbia által biztosított lendületre ma a hanyatló formában lévő Európai Uniónak nagyobb szüksége van, mint a szerbeknek az uniós tagságra" - fejtette ki a külügyminiszter. Hozzáfűzte, felszólítják az uniós tagállamokat, hogy 'fejezzék be a képmutatást", és valljanak színt, miért gördítettek akadályokat a szerb csatlakozás haladásának útjába.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a jövő csütörtökön szavaz az ENSZ Közgyűlése arról a határozatról, amely a srebrenicai tragédiával összefüggésben "démonizálni kívánja a komplett szerb nemzetet". Magyarország nemmel fog szavazni, és ha szavaznak Koszovó tagfelvételi kérelméről az Európa Tanácsba, ott is nemmel fog szavazni - jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette, álláspontja szerint meg kell várni, "amíg a Belgrád-Pristina párbeszéd sikerre vezet, és Koszovónak ezt követően lesz érdemes a nemzetközi szervezetekbe kérelmet benyújtania".

Marko Djuric megtiszteltetésnek nevezte, hogy hivatalos teendőit magyarországi látogatással kezdhette, "visszaigazolva az utóbbi években kialakult kiváló kapcsolatot, ami mindkét nép számára nagy örömet jelent".

A szerb külügyminiszter közölte, inspiráló a számukra az, amit Magyarország elért a nemzeti érdekek védelmében és a gazdasági növekedésben.

Örömét fejezte ki, hogy Magyarország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, nemcsak azért, mert Szerbiának és az egész régiónak lesz egy megbízható partnere, hanem mert Magyarország szerinte olyan vezető lesz, amely felelősséggel tekint az európai érdekre.

Megköszönte a támogatást az ENSZ-határozat ügyében, rámutatva arra, hogy "a régi sebek felnyitása bizonyos politikai körök részéről" feszültséget idézett elő a régióban a szerbeknél, horvátoknál, bosnyákoknál. Magyarország ebben is a stabilitást támogatja, ez felelősségteljes hozzáállás - állapította meg Marko Djuric. Aleksandar Vucic elnök üzenetét tolmácsolva kijelentette: "nem fogjuk elfelejteni a barátságot és a támogatást".

Köszönetet mondott továbbá a "példaértékű" nemzetiségi jogokért, amelyeket Magyarországon a szerb közösség élvez, és amiért "otthon érezhetik magukat a magyarországi szerbek".

Hiszünk a közös jövőben - hangoztatta a szerb külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×