Az agrometeorológiai elemzések alapján az áprilisi csapadék mennyisége az ország jelentős részén elmarad a sokévi átlagtól, nagy területen 10-25 milliméter közötti a csapadékhiány. A felszínközeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén, valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz.

"Már a február is megfelelt a meteorológiai aszály fogalmának. Volt egy átlagosnál csapadékosabb téli félévünk, de ezt követően az ország nagy részén csapadékhiány alakult ki, illetve a sokéves átlaghoz képest jelentős hőmérséklet-emelkedéssel is számolnunk kellett" – mondta Bíró Tibor az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja szerint rendkívüli aszályhelyzet még nem áll fenn, de a Tisza völgyében és az északkelet-dunántúli régióban a tavaszi vetésű növények fejlődésében problémát jelenthet a felső talajréteg talajnedvesség-készletének alacsony szintje. Hozzátette, hogy 2022 rendkívül előnyös volt a mezőgazdaság számára, összehasonlítva az akkori adatokkal idén eddig a csapadékátlag nagyobb, de ezzel párhuzamosan a hőmérséklet is magasabb volt.

"Az elmúlt húsz évben számos olyan helyzet állt elő, amikor a május is nagyon csapadékhiányos volt, annak ellenére, hogy májusban illene több esőnek esnie" – mondta a szakértő, s hozzátette, hogy a februárban tapasztalt tavaszi időjárás nagy területi párolgást eredményezett. A keletkezett nedvességkészlet-vesztés pótlására májusban 60-70 milliméternyi csapadéknak kellene lehullania. Ezzel szemben az ország jelentős részén csak néhány milliméter esett az elmúlt 30 napban.

A Dunántúl nyugati és délnyugati peremvidékén viszont átlagos mennyiségű eső esett, ugyanez történt 2022-ben is, ez a régió kevésbé szenvedte el a csapadékhiányt, mint a keleti országrész, illetve a Tisza völgye – tette hozzá Bíró Tamás.