A trükközésről április elején számolt be a Traffix nevű közlekedési blog - írja a Telex. A téma évek óta napirenden van az Országos Rendőr-főkapitányságon, hiszen a közlekedésrendészet nyomon követi, hogy mely esetekben nem reagáltak az autók gazdái a postán küldött határozatokra.

A portál emlékeztet rá, hogy régebben a sebességtúllépések esetében minimum 30, a legsúlyosabb ügyekben pedig 300 ezer forint volt a bírság összege, a közelmúltban viszont ez 39, illetve legfeljebb 390 ezer forintra emelkedett. Viszont mivel Magyarországon kevés a rendőr, a gyorshajtási ügyek többségében nem állítják meg a helyszínen a szabálysértő autósokat, később viszont nehéz bizonyítani, hogy ki ült a volánnál. Az ilyen ügyekben az objektív felelősség elve alapján közigazgatási eljárás indul,

így a bírságot elvileg az autó tulajdonosának kell befizetnie,

hacsak nem nevezi meg a szabálysértés elkövetőjét, illetve nem jelzi, hogy az autót ellopták vagy eladta, mielőtt szabálysértést követtek el vele. A csalásokhoz a jogszabályban szereplő határidők adnak nagy játékteret - írja a Telex.

A csalás fontos eleme az is, hogy a gépjárművek sokszor olyan cégek birtokában vannak, amelyek hajléktalanok nevén futnak, akiket semmilyen hivatalos levéllel nem találnak meg a hatóságok. Amikor pedig túl sok ilyen típusú tartozást halmoz fel a cég, egyszerűen bedöntik. Az autók színlelt eladásakor készítenek egy dátummal nem ellátott második adásvételi szerződést is, amellyel az eladó bármikor visszaveheti, a köztes időszakban pedig kölcsönadási szerződéssel használhatja a járművet.

A rendőrség szerint az utóbbi években növekedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a fizetési határidő lejártát követő nyolc napon belül kezdeményezték a szabálysértéshez használt járművek forgalomból történő kivonását. 2020-ban mintegy 49 ezer, 2021-ben nagyjából 60 ezer, 2022-ben pedig 67 ezer esetben választotta ezt a megoldást a rendőrség. A rendőrségnél az utóbbi évek során azt figyelték meg, hogy a bírsághalmozó cégek és magánszemélyek

az általuk üzemeltetett jármű, illetve járműflotta üzembentartói jogát átlagosan 2-3 havonta változtatják meg.

A probléma nagyságát jól jelzi, hogy a közúti szabálysértések miatt kiszabott közigazgatási bírságok teljes összege egy átlagos évben 20 milliárd forint körül mozog, de ezeknek nagyjából ötödét nem fizették be a korábbi években.

A megúszott szabálysértések között azonban nemcsak gyorshajtás, hanem például a vasúti átjárón való tiltott áthaladás, illetve a piros lámpán való áthajtás is szerepel. Ezen felül az autópálya leállósávjának használata, valamint a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabály megsértése, illetve a természetvédelmi területeken való engedély nélküli közlekedés is, az ügyek tehát széles skálán mozoghatnak. Mivel azonosíthatatlan autósokról van szó, adja magát a feltételezés, hogy a benzinkutakról fizetés nélkül elhajtók, illetve az úthasználati díj fizetését elbliccelők közt is ott lehetnek az autóátírásos csalások elkövetői.

Szakértők szerint az ilyen ügyek, illetve az eleve nem üzleti tevékenységre, hanem csalásokhoz alapított vállalkozások mögött

legfeljebb néhány százan állhatnak.

Bár a hatóságok nincsenek könnyű helyzetben, amikor meg akarják őket találni, ez nem lehetetlen. Jelentősen csökkenne az ilyen típusú visszaélések száma, ha megváltoztatnák az autók átírására vonatkozó jogszabályt, és az illetékmentes átírás előfeltételei közt szerepelne, hogy ne legyen közigazgatási eljárás folyamatban, illetve rendezetlen közigazgatási bírság az autóval kapcsolatban.

Az ORFK a Telexnek adott tájékoztatásában kiemelte, hogy a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálatával, illetve az új KRESZ-szel kapcsolatos kormányhatározat alapján zajló jogalkotással a közlekedési bírságok megúszásának lehetőségét is vissza akarják szorítani. A csalókkal szemben most is van lehetőség a felelősségre vonásra, ha sikerül őket azonosítani. Ezekben az esetekben a gyanúsítottakkal nemcsak a felhalmozott közlekedési bírságokat fizettethetik meg, hanem az összeg nagyságától függően akár 10 éves szabadságvesztésre is ítélhetik őket.