eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. március 19-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemet mondott a magyar Országgyűlés az unión kívüli országok lobbitevékenységének szabályozására

Az elfogadott határozat szerint a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó uniós irányelv-tervezet sérti a szubszidiaritást.

Kedden megvétózta a magyar Országgyűlés az Európai Bizottság egyik irányelvének tervezetét, amely az unión kívüli országok lobbitevékenységét szabályozná.

Az Európai Ügyek Bizottságának fideszes tagja kedden előterjesztői expozéjában azt mondta a Parlamentben, hogy a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletek átláthatóságát célzó uniós irányelv-tervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Hörcsik Richárd hozzátette: az általuk kezdeményezett eljárás célja az, hogy

a nemzeti parlamentek megakadályozhassák, hogy az Európai Bizottság túllépje az átruházott hatásköreit.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára abszurdnak nevezte, hogy a brüsszeli bürokratáknak „hirtelen nagyon fontos lett az átláthatóság”, miközben a magyar szuverenitásvédelmi törvény kapcsán kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen.

A Fidesz vezérszónoka, Halász János szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal szigorúbban ellenőrzi a harmadik országok befolyásolási kísérleteit, ezért az Európai Bizottság „indokolatlanul akarja elvenni” a tagállamoktól a döntéshozatalt. Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője emlékeztetett:

tizenöt uniós tagországban van hatályban érdekképviseletet szabályozó törvény, így „a kérdés tagállami hatáskör”.

A DK-s Barkóczi Balázs viszont úgy véli, hogy a jelenleginél szigorúbb szabályozás csak a szerinte „orosz és kínai befolyás alatt álló” Fidesz érdekeit sértené. Az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás pedig azt mondta, hogy az uniós szabályozás semmi mást nem ír elő, minthogy aki unión kívüli ország gazdasági érdekeiért lobbizik, „az legyen kedves kijönni a napra, regisztrálni magát és négy évig megőrizni tevékenységének dokumentumait”.

A jobbikos Dudás Róbert szerint a magyar kormány azért nem akarja elfogadni az uniós irányelvet, mert akkor meg kellene szüntetnie a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese úgy látja, a kormányzatnak a jelenleginél határozottabban kellene fellépnie a külföldi befolyással szemben.

A vitát követően az Országgyűlés 115 igen szavazattal, 44 nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta a határozatot, amely szerint, a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó uniós irányelv-tervezet sérti a szubszidiaritást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×