Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi jelentőségű kertjében tartotta meg ünnepi szónoklatát.

"1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk. 12 pontot szerkesztettünk. Átsétáltunk Pestről Budára - az volt az első Békemenetünk. Puskalövések nélkül kiszabadítottuk a politikai foglyokat. (...) És estére győztünk. Napra pontosan 9 hónapra rá megszületett Petőfi Zoltán" - kezdte beszédét a kormányfő.

Mint folytatta a forradalomból - ha magyar fiatalok csinálják - nem halál, hanem élet fakad.

Szerinte a mai nyugati világ azt hirdeti, hogy a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, de ez "kolosszális tévedés", nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk gyerekeinkre, hanem hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, "valójában ezen múlik minden", és ezen múlt már 1848-ban is.

176 évvel ezelőtt

azért egyenesedtek fel a magyarok, mert a '48-asok szülei "hazájukat szerető fiakat hagytak a világra".

"A márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Tudták, hogy a magyar haza örökös fenyegetettség árnyékában él. Nem elég nagy a mérete, nem a sokasága és a pénze, hogy garantálja a haza megmaradását, csakis a polgárok szeretete tartja fenn, ez tesz minket különlegessé" - fejtegette a miniszterelnök.

Aláhúzta, ma nyugaton millióan gondolják úgy, hogy a semmiből jönnek és a semmibe mennek, háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.

"Mi jövünk valahonnan, és tartunk valahová. Minden, amink van, az elődeinktől kaptuk, fenntartjuk és továbbadjuk. A magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes, (...) ez nekünk kevés. A szabadság nekünk az, ha olyan fedélt építünk a fejünk felé, amely fölött nincs egy háziúr. Mi tudjuk, (...) a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk" - mondta még Orbán Viktor.

Szerinte

a nyugati ember azt képzeli, hogy az ember "csak úgy van", ő dönti el, hogy fiú lesz-e vagy lány, a haza pedig "csak működési terület", de a magyarok nem így gondolkodnak.

"Ha egyedül vagy, nem szabad vagy, hanem magányos" - folytatta.

Aztán azt is elmondta, a magyarok nem "követ törnek", hanem "katedrálist építenek", "ez a mi életünk 1100 éve", 40 nemzedék óta épül a Magyarország katedrális", a '48-as ősök pedig azért harcoltak, hogy "ma itt lehessünk".

"Látták a hazát a magasban, ami a hétköznapok felett áll, és magasabb rendű értelmet ad véges életünknek, ezért bátran cselekedtek akkor is, amikor az életük forgott kockán.

Aztán a "dolgok gyökeréről" szólt.

"Ezt is Petőfitől tudjuk: rabok legyünk vagy szabadok, minden ezzel kezdődik. Láncból lehet kardot kovácsolni, de olyan nincs, hova valami kicsit lánc vagy kicsit kard" - ecsetelte a kormányfő.

Szerinte vágyakozunk a csendes, nyugodt, biztos élet örömei után, megszerezhetjük, és biztos vagyok benne, hogy meg is adja a jóisten, csak előtte van egy kis munka.

"Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságot, "éppúgy, mint Petőfi idejében"; olyan dologra kényszerítenék rá a magyarokat, amire nem áll rá a kezüket. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, ránk akarják erőltetni a migránsokat, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem hagyjuk, Magyarország szuverén ország, és az is marad" - szögezte le.

Mint fogalmazott, "belőlünk kifojtani a szuszt kétszeres siker", ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is.

"Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas, és elvásott a vörös csillag is" - utalt a történelmi sors alakulására. Szerinte "mi vagyunk a bot a küllők között, (...) mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkából, 1956-ban meglékeltük a kommunizmus hajóját, 1989-ben pedig kiütöttük az első téglát a berlini falból, mindenki megtanulta, jobb, ha békén hagy bennünket" - mondta még Orbán Viktor, aki szerint

"egyedül Brüsszel nem akarja megérteni" ezt, ez esetben viszont "el kell foglalnunk Brüsszelt.

1848-ban megálltunk Schwachatnál. Most Brüsszelig fogunk menetelni. Nem vagyunk már éppen csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk. (...) Itt az idő, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék. Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, és szembefordult velük" - részletezte.

Leszögezte, Magyarország csak a békével járhat jól, "nem kérünk a háborúból".

Béke helyett szerinte háborút, biztonság helyett jogállamisági hercehurcát kaptunk, de "ideje, hogy helyreállítsuk az európai emberek önbecsülését". Szerinte ebben nem vagyunk egyedül, a szlovákok állnak, a csehek készülődnek, a hollandok lassan irányban, "sorsfordító év lesz az idei".

"Az év elején kevesen voltunk, az év végére mi leszünk a többség a nyugati világban, nagy esélyek nyílnak meg előttünk, szuverenista fordulat küszöbén állunk Amerikában, és

megnyithatjuk a nyugati nemzetek új, nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a számítását, kivéve, akik kiírták magukat a történelemből, akik megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket"

- nyomatékosította, köztük említette a genderpropagandistákat, a haza elárulóit, a tanárok bére elvevőit is.

El kell szerinte dönteni, hogy valaki az igazság szolgálatában áll-e vagy "a Soros-birodaloméban". "Brüsszeli gyárszalag vagy magyar szabadság? Június 9-én itt a választás. Nem bújhatsz el, kiállsz a hazáért vagy idegen kenyeret eszel. És mi is megtudjuk, milyen gyerekeket hagytunk a világnak" - zárta gondolatait a Múzeumkertben Orbán Viktor miniszterelnök.