Januárban 11 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyek forgalma, az ágazat januári teljesítménye felülmúlja a háború és a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordév adatait is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adatai alapján. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az InfoRádióban ennek kapcsán azt mondta, akár úgy is lehet érzékelni, hogy meglepetés volt, bár a tavalyi év jól alakult, a turisztika szektor eredményei mindössze 10 százalékkal maradtak el a 2019-es csúcsévtől.

A szövetség elnöke abban bízik, hogy főleg a külföldi vendégéjszakák száma emelkedik az idei évben. Örömtelinek nevezte, hogy a belföldi idegenforgalom is növekedett. Hozzátette, a januári hónapra nem lehet teljes mértékben alapozni, hiszen az a gyengébb hónapok egyike, de alapvetően optimisták az év további részével kapcsolatban.

Elmondása szerint

a külföldiek változatlanul szeretnek Budapestre jönni,ű

és most, hogy úgy tűnik, márciustól a Wizz Air visszaállítja az izraeli járatokat, onnan is egyre többen jönnek majd ismét. Összességében tehát arra számítanak, hogy ha nem történik valami váratlan, akkor a 2024 jó év lesz.

Flesch Tamás elmondta, Budapest már 2019-ben és előtte is nagyon népszerű úti cél volt, mind európai, mind világszinten, magabiztosan vette fel a versenyt a közvetlen vetélytársakkal, például Béccsel vagy Prágával. Mint fogalmazott, az látható, hogy Budapest népszerűsége töretlen, a külföldiek számára továbbra is vonzó, akik szeretik a kulturális helyszíneket, fürdőket, kávéházakat, szeretnek sétálni a városban és ár-érték arányban is megfelelő, Európa sok helyéről elérhető.

Szintén fontos a magyar idegenforgalom számára, hogy elindult az ázsiai és tengerentúli forgalom. A szövetség elnöke elmondta, egyre többen jönnek ismét Kínából és az Egyesült Államokból is, annak ellenére, hogy nincs közvetlen repülőjárat Magyarország és az USA között. Hozzátette,

a közvetlen járat 2025-ben talán végre megvalósul, ez pedig várhatóan még erősebb forgalmat jelent majd.

A külföldiek Magyarországon töltött idejéről az elnök azt mondta, nem csak egy-egy napra jönnek, átlagosan 2,7-2,8 vendégéjszakát töltenek itt. Ez az elmúlt években nem sokat változott, ezzel kapcsolatban van tennivalója a magyar vendéglátásnak, hogy programokkal minél hosszabb maradásra bírja az idelátogatókat.

"Munkaerő terén jobb a helyzet, mint egy-két évvel ezelőtt, például a koronavírus-járvány idején, amikor rettenetes állapotban volt a szakma" – mondta Flesch Tamás. Mostanra sok magyar munkavállaló visszatért a szakmába, ettől függetlenül mindenki keresi az alternatív lehetőségeket, és nem csak a környező országból érkező vendégmunkásokban gondolkodnak, hiszen ma már sok a fülöp-szigeteki és vietnámi munkavállaló is Magyarországon. Azt azonban hozzátette, a munkáltatók változatlanul kedvelik, ha magyar munkaerővel dolgozhatnak együtt. Leszögezte,

jelen pillanatban, ha nincs is elegendő dolgozó a vendéglátásban, de semmiképp sem akkora a probléma, mint korábban.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a költségkalkuláció még mindig nehéz, hiszen a tavalyi infláció erős hatást gyakorolt a költséggazdálkodásra. Mint mondta, meglátásuk szerint az idei évben ez mérséklődik. Az energiaárak azon a szinten vannak, amit a szállodák ki tudnak gazdálkodni, még akkor is, ha a jövedelmezőségük messze elmarad a 2019-es szinttől.

Hozzátette, a víz- és csatornadíjak emelkedése új jelenség ebben az évben, ami komolyabb költséget ró a szállodákra, hiszen sokszor háromszoros pénzeket kell kifizetni a korábbiakhoz képest, ezt bele kell majd kalkulálni a gazdálkodásba. Mindazonáltal nem hiszik, hogy jelentős mértékben árakat lehetne emelni, mindenki nagyjából az inflációkörnyéki áremelést célozza meg.

Mint mondta, a budapesti szállodákban, ahol a vendégek 90-95 százaléka külföldi, még kiderül, hogy belefér-e egy kicsit nagyobb áremelés is, akár euróban is. Megjegyezte, ez a gazdálkodásban árfolyamfüggő is, hiszen a külföldiek szempontjából a szállodaágazat exportnak számít. De bíznak benne, hogy egy elfogadható és stabil évet fognak zárni, nem csak bevétel, hanem jövedelmezőség szempontjából is.

Flesch Tamás arra is kitért, hogy a gyengébb forint-euró árfolyam kedvez a szállodaiparnak. A tavalyi év után nagyjából 400 forinttal számoltak, ennél azonban jobb volt az év eleji árfolyam, aminek magánemberként örült, de a szállodai gazdálkodásra ez negatívan hat.

A szövetség elnöke elmondta, véleményük szerint mindig van hely új szállodáknak, hiszen folyamatos a fejlődés. A korábbi két példával, Béccsel és Prágával összehasonlítva ezekben a városokban még mindig több a szállodai szoba, tehát mind a magyar fővárosban, mind vidéken biztosan elfér még a jó minőségű szálláshely, függetlenül attól, hogy az előző években számos színvonalas szálloda épült.

Hozzátette, Budapesten kívül nehezebb a megtérülés, hiszen más számokkal kell kalkulálni. Úgy látják, ha a vidéki szállodaépítés nem is zajlik olyan ütemben, mint a budapesti, de például Sárváron nemrég nyílt egy ötcsillagos szálló, és máshol is építettek négycsillagos helyeket.

Budapesten 2024-ben körülbelül 1500-2000 új szoba nyílik meg, ami a kapacitás 8-10 százaléka.

A kérdésre, miszerint béke van-e a professzionális szállásadók és az Airbnb között, azt felelte, hogy legalább is nyílt harc nincs. Elárulta, egyáltalán nem elégedettek, hiszen nincsenek meg azok a szabályozások, amiket az önkormányzatoknak már be kellett volna vezetniük, az ellenőrzés sincs abban a stádiumban, ahol lehetne. Mint mondta, a szállodásoknak továbbra is sokkal szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük, ami véleménye szerint nem baj, csakhogy mindez plusz költséget jelent.