eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mennyit használt fel eddig a rezsialapból a kormány - és mire

A rezsialap bevételeit és kiadásait egy ezt kutató lap átláthatónak találta, megjegyezve, hogy indoklás viszont nincs, hogy miért éppen arra, miért annyit és hogy mi alapján utaltak ki az alapból.

A Népszava 65 olyan Magyar Közlönyt tekintett át, amelyben a rezsialapból történt pénzkivétel és kifizetés téma.

Az átvizsgált anyagban a lap 3575 milliárd forintnyi kiutalt pénzt talált, a lista majdnem 400 tételes.

A célhelyek általában:

  • minisztériumok
  • börtönök
  • sportlétesítmények
  • MVM
  • távhőszolgáltatók
  • vízközművek
  • iskolák
  • kórházak
  • titkosszolgálatok
  • Hungaroring
  • dologi kiadások
  • személyi juttatások.

Ismert, a rezsivédelmi alap pénze a különböző ágazatokra kivetett extraprofitadóból jön, illetve az azt kiegészítő közpénzekből, költségvetési tételt létrehozva, és alapvetően azt a célt szolgálta, hogy az elszállt energiaárakat ne kelljen a lakosságra terhelni, hanem lehessen árplafon, a különbözetre pedig adhasson valamiből a kormány ártámogatást. A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az energiaágazattól 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.

A rezsialap 2022 végén közzétett első 2023-as tervezete nyilvánvalóvá tette, hogy ebből nem csak az MVM kap pénzt. Eszerint ugyanis "a lakosság" mellett a forrásból támogatnák a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is.

Az Orbán-kormány 2022-ben az extraprofitadó-bevételeket több mint kétszázmilliárd forinttal megfejelve 769 milliárd forintot költött el a rezsialapból. Az időközben lezuhanó piaci energiaárak ellenére 2023 sem maradt el sokkal a tervektől: a tervezett, 2610 milliárdhoz képest 2414 milliárd forint kifizetése történt. 2024-re az alap mérete az energiatőzsdék tizedelődése ellenére csak feleződött.

A nyilvántartások összesítése szerint a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, "rezsivédelmi szolgáltatása" fejében messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült. A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, „rezsicsökkentett” lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására. E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben nem kevesebb mint 222 további kifizetési jogcímet talált a lap.

Például:

  • 3 milliárd forint ment a Honvédelmi Minisztérium sportügyeire - a kormányátalakítás a sportállamtitkárságot a HM alá helyezte
  • 106 milliárd jutott a költségvetés megtakarítási alapjába
  • 75 milliárd a külügyi és külgazdasági tárcához ("felhalmozási célú kiadások")
  • víziközmű-ágazat: 64 milliárd forint
  • Maradványelszámolási Alap: 61,5 milliárd
  • Komló és Cserkút "egyéb felhalmozásra" 300 millió forint.

A rezsialap a lap szerint átlátható, de az, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra és miért pont annyit fizettek ki, érdemben nem tartalmaz indoklást.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×