Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió és a 33 országot tömörítő Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) harmadik csúcstalálkozóján Brüsszelben 2023. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Csapatok Ukrajnába? - Szijjártó Péter és a Kreml sem hagyta szó nélkül Emmanuel Macron nyilatkozatát

Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, a kérdést mindazonáltal nem lehet kizárni - jelentette ki hétfő este a francia elnök. A magyar külgazdasági és külügyminiszter határozottan reagált.

"Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk" - mondta Emmanuel Macron egy, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt. "Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön" - hangsúlyozta.

Mindemellett úgy fogalmazott, hogy

Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.

Macron ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.

Mint mondta, a tanácskozáson egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára - tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán reagált az elhangzottakra, leszögezve, hogy "sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába".

A miniszter azt írta: "Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni."

Reagált a Kreml is:

közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába

- jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

"Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy "a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába". Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Az orosz fél korábban többször arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a NATO-országokat a háborúba.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×