Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.85
bux:
122017.29
2026. január 16. péntek Gusztáv
Asian doctor and an assistant in the operating room for surgical venous vascular surgery clinic in hospital.
Nyitókép: ake1150sb/Getty Images

Megszólalt a magánegészségügy az "állami védőhálóval" kapcsolatos új tervről

A Belügyminisztérium újraszabályozná, hogy melyik intézmény és mennyit fizessen, ha egy magánegészségügyi ellátás után szövődmény vagy komplikáció lép fel, és ezért a beteget az állami egészségügyben kell további kezelésben részesíteni.

Vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek, a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk az esetleges szövődmények kezeléséért, és ennek ellenértékét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ki fogja számlázni – mondta az egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio egy korábbi konferenciáján. Takács Péter a HírTV-ben is beszélt a magánellátás és az állami egészségügy viszonyáról, kifejtve, hogy egy százalék alatt van azoknak a fekvőbetegeknek az aránya, akit magánszolgáltatók látnak el, és nem cél az, hogy ezt tovább erősítsék.

Most megjelent a témában egy jogszabálytervezet a Belügyminisztérium honlapján. Elfogadása esetén

a magánszolgáltatóktól fogják behajtani azoknak a kezeléseknek a költségét, amelyeket náluk kezdtek el, de egy szövődmény vagy váratlan helyzet miatt állami intézményben kellett befejezni.

A NEAK szerint ez azért fontos, mert a magánellátásból eredő profit a magánszolgáltatónál jelenik meg, ezért joggal várható el, hogy a szolgáltató viselje a tevékenységével járó kockázatot is, mintegy szavatolva munkája minőségét, és ha egy szakszerűtlen ellátás miatt további állami kezelésre szorul a páciens, akkor annak költségét a felelős magánszolgáltató köteles legyen az Egészségbiztosítási Alap számára utólag megtéríteni.

Ez nem teljesen új intézkedés, inkább csak egy pontosítás – mondta az InfoRádióban Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

"A magánszolgáltatóknak ez idáig is rendelkezniük kellett úgynevezett háttérintézményi szerződéssel, amely ezt szabályozta, és ezért általában éves vagy havi díjat fizettek az adott közellátó intézménynek, ahova továbbküldték a pácienst, ha az szükséges volt. A jogszabály abban hozna változást, hogy

nemcsak egy rendelkezésre állási díjat, hanem magáért az ellátásért, annak költségéért is helyt kell állni majd a magánszolgáltatónak"

– mondta Lancz Róbert. Hozzátette: ez vállalható, de nehezen tervezhető költség, ugyanis nagyon nehéz meghatározni, hogy pár százezer vagy millió forintról van-e szó. Véleménye szerint mindazonáltal ezeknek az eseteknek a száma alapvetően nagyon kevés.

Az elnök szerint a magánegészségügynek a biztosítási oldalon kell alkalmazkodnia ehhez a tervezett változáshoz. "Érdemes megvizsgálni, hogy a biztosítótársaságok be tudják-e emelni a kockázati csomagba az így felmerülő költségeket, természetesen biztosítási díjért" – fogalmazott.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közlése szerint az érintett esetek átlagos számáról csak a jogszabály hatályba lépését követően, tehát a szabályozás gyakorlati alkalmazása során lesznek pontos adatok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×