Infostart.hu
eur:
373.25
usd:
340.28
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Dél-Izrael, 2023. december 25.Izraeli páncélozott csapatszállító járművek Dél-Izraelben, a Gázai övezet határának térségében 2023. december 25-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Publicus-felmérés: a magyarok többsége Izraelt támogatja a háborúban

A megkérdezett magyarok 84 százaléka elítéli a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadását, ugyanakkor a válaszadók alig több mint egyharmada tartja arányos válasznak a gázai városokat leromboló tömeges izraeli légicsapásokat – derült ki a Publicus Intézet reprezentatív kutatásából.

A Népszava által ismertetett felmérés alapján a megkérdezett magyar emberek többsége Izrael pártján áll a gázai háború ügyében, ugyanakkor nem ért egyet a Netanjahu-kormány bizonyos válaszlépéseivel sem. A kutatásban részt vevők 84 százaléka ítélte el a Hamász őszi támadását.

A Publicus Intézet vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy ebben a kérdésben nincs érdemi különbség a különböző pártállású, nemű vagy aktivitású magyar válaszadók között. Pulai András hozzátette: Izrael katonai reakcióit némileg kevesebben ellenzik (50 százalék), a megkérdezettek 35 százaléka pedig kevésbé ítéli el vagy nem ítéli el az izraeli kormányzat válaszlépéseit. Utóbbi kérdéskörben már látható valamennyi politikai referencia szerinti eltolódás.

Az elemző közölte: a magyar ellenzéki szavazók 59 százaléka, míg a Fidesz-KDNP szavazóinak a 46 százaléka ítéli el az izraeliek akcióit, „összességében azonban nagyjából ugyanaz a kép bontakozik ki mind a két oldalon”. A válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy Izrael válasza jogos és arányos, 34 százalék szerint aránytalanul túlzó, ugyanakkor a jogosságot nem vitatja, 8 százalék pedig az arányosságát, valamint a jogosságát is vitatja az izraeli fellépésnek. Pulai András szerint ezek alapján kijelenthető, hogy

a magyar társadalom részéről nincs többségi pozitív támogatás Izrael válaszcsapásainak arányosságával kapcsolatban.

A felmérés résztvevőinek jelentős többsége (64 százalék) jobban elítéli a kiváltó okot, vagyis a Hamász terrortámadását, mint azt, hogy Izrael válaszlépésekre kényszerült, 14 százalék viszont a zsidó államot ítéli el nagyobb mértékben a Publicus kutatása szerint. Pulai András közölte: mindez azt mutatja a közel-keleti helyzetet illetően, hogy a kiváltó okok sokkal nagyobb súllyal estek latba a válaszadások során.

Forrás: Publicus/Népszava
Forrás: Publicus/Népszava

Meglehetősen árnyalt képet mutat a megkérdezettek véleménye alapján a háborút kiváltó ok. A közvélemény-kutató cég arra volt kíváncsi, hogy a válaszadók szerint ki tehető felelőssé a közel-keleti konfliktus kirobbantásért. Összesen öt okra, befolyásoló tényezőre kérdeztek rá, és a következő sorrend alakult ki:

  1. az Izrael államot régóta elpusztítani akaró Hamász (a megkérdezettek 80 százaléka értett egyet ezzel)
  2. a térségben egyre nagyobb befolyásra szert tevő Irán
  3. az önálló palesztin állam létrehozását akadályozó Izrael
  4. az Egyesült Államok befolyásoló politikája
  5. Oroszország befolyásoló politikája

A Publicus felmérése szerint a válaszadók majdnem kétharmada (63 százalék) egyetért azzal, hogy úgy jöhetne létre béke a térségben, ha Izraelnek sikerülne teljesen felszámolnia a Hamászt.

Ugyanakkor csak az egyharmaduk (36 százalék) gondolja azt, hogy ez egy reálisan megvalósítható cél.

Pulai András véleménye szerint ez is azt mutatja, hogy az emberek többsége ugyan szükségesnek tartja a béke felé tett lépéseket, mégsem gondolják azt feltétlenül, hogy ezek elégségesek a jelen helyzetben. A kutatás résztvevőinek 35 százaléka szerint a térségben javulna az esély a békére Izrael háborús győzelme esetén, 37 százalék viszont úgy véli, romlana a helyzet ebben az esetben. „Magyarul a rövid távon megvalósuló megbékélés esélye vagy lehetősége a magyar válaszadók számára nem látható, és azt gondolom, valószínűleg a helyiek számára sem nagyon” – mondta a Publicus Intézet vezetője.

A kutatás szerint a többség (41 százalék 36-tal szemben) nem értett egyet azzal, hogy a Hamász csak „egy ilyen támadással irányíthatta rá a figyelmet a palesztinok feledésbe merülő elnyomására”, valamint a megkérdezettek egyértelmű többsége (53 százalék) nemmel felelt arra a kérdésre, hogy „antiszemitizmusnak tartja-e az izraeli kormány politikájának bírálatát”. Több mint kétharmad (67 százalék) nemmel válaszolt arra, hogy „elfogadhatónak tartaná-e a palesztinok végleges elűzését a Gázai övezetből és a terület izraeli megszállását”, és 57 százaléknyian feleltek igennel arra, „várható-e, hogy palesztinok tömegei menekülnek majd Európába”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×