eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre
Vonat indul a Kőszeg vasútállomásról 2021. június 1-jén. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak itt a Kőszeg-Szombathely vasútvonal teljes felújításáról.
Nyitókép: MTI/Varga György

Kiderült, mennyiért vennék meg Lázár Jánosék a Strabag üzletrészét a GySEV-ből

Az osztrák építőipari vállalat részesedésének megvásárlása nem pusztán adásvétel kérdése, politikai üggyé emelkedett.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium akár teljes mértékben kivásárolná az osztrák állami részt a GySEV-ből. A mminiszter akkor annak a véleményének adott hangot, hogy az osztrák állammal való közös tulajdonosi konstrukció, a jelenlegi modell nem működőképes tovább. Elégedetlen a döntéshozatalban betöltött magyar szereppel, szerinte az nincs összhangban a tulajdoni arányokkal. Úgy fogalmazott, a kétharmados többség ellenére „mi vagyunk alul balekként”.

Most a 24.hu adott hírt osztrák forrásaira hivatkozva arról, hogy a magyar fél ajánlatot tett az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért:

10 millió eurót kínáltak az üzletrészért.

A lap érdeklődött a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogy valós-e a hír, illetve összességében mekkora tulajdonrészt kívánnak szerezni, azaz megelégszenek-e a közel 4 milliárd forintos Strabag-résszel, vagy az osztrák állam kisebbségi csomagjának megszerzésével 100 százalékos tulajdonlást kívánnak-e elérni. Mint írják, egyelőre nem érkezett válasz.

A Strabag tulajdonszerzése 2008-2009-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt a Rail Cargo érdekeltségében álló Speditions Holding GmbH-nak el kellett adnia a GYSEV-ben lévő részvénycsomagját - írja a 24. Az osztrák cég a korabeli cégdokumentumok alapján 5 millió eurós vételár fejében adta át a pakettjét a Strabagnak, és bár kezdetben a magyar és az osztrák állam is növelni akarta a részesedését, végül lemondtak az elővásárlási jogukról. Akkor az osztrák államnak még 33,3 százalékos, a magyarnak pedig 61 százalékos tulajdonrésze volt a közös vasúti cégben, majd a 2009 végén megejtett tőkeemelés nyomán alakultak ki a jelenlegi tulajdoni arányok, emelkedett a magyar tulajdonrész 65, a Strabagé 6 százalék fölé, és csökkent 28 százalékra az osztrák állami részesedés.

A Strabag számára üzleti szempontból nem jelentős a GYSEV-részesedés, sőt korábban többször eladásra kínálta részvénycsomagját az osztrák államnak, de érdektelenségbe fulladt az ügy.

A lap úgy tudja, évekkel ezelőtt azt sem kifogásolta az akkori osztrák közlekedési miniszter, hogy a Strabag akár a magyar államnak adja el a részesedését. Azóta azonban egyszerű üzletrész-adásvételi szerződés helyett politikai kérdéssé növekedett a részesedés sorsa.

Lázár János novemberben jelentette be, hogy Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatoknak, ez a Strabagot is komolyan érintette, akiknek a sóderbányától a magasépítésig számos szegmensben van érdekeltsége. Mint írja a lap, ilyen körülmények között nem egyszerű vállalati kivásárlási ajánlatként kezelik a GYSEV üzletrészekre tett magyar ajánlatot, a miniszter ugyanis politikai szintre emelte az ügyet.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×