Több mint ötezer pedagógus hagyta el a pályát 2023 januárja és 2023 novembere között – mondta az InfoRádiónak a kormány adataira hivatkozva a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, miközben csak 800-900 a pályakezdők száma – tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint mindez „a katasztrófa felé fogja sodorni a rendszert”. Szerinte egyébként a végzett pedagógusokat sem fogják tudni visszahívni a pályára.

A érdekképviselet vezetője arról is beszélt, hogy a tankerületi központok elkezdték bekérni a munkavállalók végzettségeit igazoló dokumentumaik másolatait, hogy azok alapján ellenőrizzék, kit és hová lehet átsorolni, átvezényelni oda, ahol pedagógushiány mutatkozik. A PSZ vezetője szerint mindez újabb konfliktusforrás, ugyanis a kormány csak a töredékét akarja megtéríteni az útiköltségeknek.

Totyik Tamás kitért arra is, hogy a beígért pedagógusi bérrendezés mikorra várható: „A kormány egyértelművé tette a legutolsó monitorbizottsági ülésen: addig, amíg a jogállamisági kérdést nem tudják rendezni az Európai Bizottsággal, addig az oktatásban érintett bérrendezésre történő uniós forrásfelhasználás önerős részét sem hajlandó biztosítani.” Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az összbéremelés 17 százalékát finanszírozná, 83 százalékát pedig a kormány, amit addig nem akar beletenni a bérrendezésbe, míg nem rendeződnek az uniós források.

Január elsejétől 10 százalékos bértömeg-növekedés várható

– tette hozzá a PSZ elnöke. Mint magyarázta, amennyiben béremelésről lenne szó, akkor annak értelmében mindenkinek automatikusan 10 százalékkal emelkedne a bére, de itt nem ez történik. A kormány ugyanis egyéni béralkut ígér be, de a tankerületeknél láthatóan erre nincs megfelelő forrás. „Hat-hét tankerületi központnál kincstári biztos van kint, aki minden kiadást ellenőriz.” Megfogalmazása alapján a kormány részéről tehát bérdiktátum lesz a munkavállalók irányába, nem béralku, mert utóbbira nincs kerete a tankerületeknek.

Hozzátette: megvizsgálva a 2024. évi költségvetési törvényt a 10 százalékos emelésre is alig-alig látnak fedezetet, tehát kíváncsian várják, hogy az említett bértömeg-növekedés meg fog-e valósulni. A hátrányos helyzetű településeken dolgozóknál nőhet 20 százalékkal is, de lesznek olyan iskolák, ahol csak 1-2 százalékkal nő majd a tanárok bére – magyarázta Totyik Tamás, aki elmondta még, hogy a sztrájkköveteléseiket módosították és kezdeményezték a sztrájkbizottság összehívását.