A végső nyughelyükre érkező katonák búcsúztatásával, a megkésett tiszteletadással azt üzenjük nekik, értjük, hogy annak a hazának a védelmében estek el, és haltak meg, amit végül mi kaptunk meg örökségül és otthonul, életünk színteréül - fogalmazott.

Többen egy évszázad, mások nyolc évtized után lelik meg az őket megillető békét, a "rettenetes háború elveszített hőseiként és elfeledett áldozataiként".

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: a háború nem ér véget az utolsó puskalövéssel, a békeegyezményekkel, a leszereléssel, a megsérült épületek újjáépítésével, az utolsó aknák felszedésével.

A háborúnak akkor lesz vége, ha eltemetjük az utolsó hősi halottat is, és ha a temetők békéje végül mindenki számára elhozhatja a lezárást

- jelentette ki a miniszter. Hozzátette: a háborúnak akkor lesz vége, ha az egykor szembenálló felek közösen adják meg a végtisztességet a kötelességét teljesítő néhai katonának és ha minden család értesülhet arról, hol és merre nyugszik a család elveszett tagja.

Akkor lesz vége a háborúnak, ha mindenkiről számot tudunk adni és mindenki hazatérhet, legalább a nemzet emlékezetében neki fenntartott méltó helyre - jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozói méltó módon teljesítik hivatásukat. 2023-ban csaknem az ország egész területén dolgozva, 460 elesett katona exhumálását végezték el, és az erre az évre betervezett feltárásokon túl 12 alkalommal vonultak ki eseti címre, amikor munkálatok során találtak világháborús maradványokat. Ezek a feltárások megadták a lehetőséget, hogy 23 elveszett katona számára adjuk meg a végtisztességet - ismertette.

A miniszter elmondta,

idén a Fiumei úti Sírkertben 118, az első és a második világháborúban hősi halált halt katona tér örök nyugalomra, eddig 60 ember személyazonosságát sikerült megállapítani.

A miniszter szólt arról is, hogy a veszélyek korában élünk, és csak remélhetjük, hogy a háború "mindent felforgató katasztrófája" elkerül bennünket. Mindent meg kell tenni, hogy ez így legyen - mondta, kiemelve, hogy remélni mindig a legjobbat kell, de felkészülni a legrosszabbra is fel kell.

Készen kell állnunk arra, hogy a haza védelmében meg tudjuk tenni, amit kell. Ma is erő kell ahhoz, hogy Magyarország megőrizhesse békéjét - mondta, hozzátéve, hogy mindenekelőtt erős akaratra, a magyar érdeket következetesen képviselő diplomáciára és katonai erőre, a haza védelmére alkalmas, korszerű fegyverzetre és felszerelésre, valamint jól felkészült, emberségről példát, vitézségről formát adó honvédekre van szükség. Olyan katonákra, akik értik, mi a küldetésük, értik, miért szolgálnak, és hogy kit védelmeznek - sorolta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjegyezte: értjük az előttünk járó katonák sorsát és megbecsüljük az áldozatukat. Tudjuk, hogy az úton, amelyet ők jártak, függetlenül attól, hogy béke vagy háború jut osztályrészül, minden nemzedéknek járnia kell. Tudjuk, hogy a haza fegyvere szolgálata minden időben parancs, amely nélkül nem élhet egyetlen ország és nemzet sem békében és nem élhet túl háborúban - tette hozzá.