A fenntarthatóság az, amikor csak annyit veszünk el a természettől, amit az pótolni tud, vagy úgy élünk, hogy a jövő generációk szükségleteinek kielégítésére is legyen elegendő erőforrás - mondta Magyarország korábbi köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója és kuratóriumi elnöke kedden, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Áder János a Hungexpo területén szerdán kezdődő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogram rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: két éve rendezték meg az első expót, mert rájöttek, hogy "nem szabad csak a vízről és csak a klímaválságról beszélni", mert ennél több részből álló problémahalmazról van szó, például a biodiverzitás megszűnéséről, a talaj kimerüléséről, az elsivatagosodásról és az aszályokról.

A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a kiállítás fő témája a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ezek mellett a víz- és szennyvízkezelés, az energetika, az energiahatékonyság, az okosvárosok, a hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság is komoly szerepet kap.

Áder János a mezőgazdaság kapcsán megjegyezte: nagy probléma az egész világon, hogy kizsigerelik a termőföldet, és a helytelen gazdálkodás miatt egyre több termőterület vész el víz- és szélerózió formájában. Mint elmondta,

azzal a gazdálkodási móddal, amit ma a gazdák folytatnak, a talaj felső 20-25 centiméteres része egy idő után "szinte homokozó" lesz,

nem lesz vízvisszatartó képessége, alatta pedig egy nagyon kemény réteg, az "eketalp" jön létre. Rámutatott, hogy ezen változtatni a géppark lecserélésével lehetne, amihez komoly források kellenének, ezért a gépek átalakítása lehet egy reális cél.

Megemlítette, hogy egy

centiméter humusz képződése 300-500 évig tart,

ennek pótlása igen hosszú idő, de a talajminőség is probléma az intenzív gazdálkodás, az egyre kevesebb szerves trágya és a növekvő műtrágya felhasználás miatt. A megoldás az organikus úton való tápanyagpótlás, amit az expón több kiállító is bemutat, hogyan lehet a szokásos biológiai időnél gyorsabban, nagy mennyiségben talajminőséget javító készítményeket előállítani.

Áder János a körforgásos gazdaság témájához kapcsolódva kijelentette, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult "dobd el kultúra" - vagyis kitermelik, rövid ideig használják, majd kidobják -, nem tartható fenn, át kell térni a használt termékek jelentős újrahasznosítására. Jó példaként említette, hogy a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) rendszerében január elsejétől újra visszaváltható lesz mindenféle üvegpalack, illetve a PET-palackok és az alumíniumdobozok is, hiszen ezek újrahasznosítva, jelentős százalékban visszakerülnek a gazdaságba, és így kevesebb energia felhasználásával készülnek csak új palackok.