Infostart.hu
eur:
365.17
usd:
326.39
bux:
142730.3
2026. október 12. hétfő Miksa
Ukrán gabona. Anton Petrus/Getty Images
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Az EU növeli az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő szolidaritási útvonalak kapacitását

Ukrajna, Moldova és Románia között létrejött együttműködés révén az Európai Unió növeli az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő szolidaritási folyosók kapacitását, és ösztönzi a beruházásokat a vonatkozó közlekedési infrastruktúrába.

Erről Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos azon a brüsszeli sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel folytatott tárgyalásai után tartott. Az Európai Unió tavaly májusban hozta létre az úgynevezett szolidaritási folyosókat azzal a céllal, hogy alternatív szállítási lehetőséget hozzon létre Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.

A szolidaritás Ukrajnával példátlan együttműködést eredményezett Románia és Moldova között, és megállapodás született arról, hogy egyes kikötők kihasználatlan kapacitásának jobb felhasználásával növelik a dunai kereskedelmi útvonal kihasználtságát. Az Ukrajna, Románia és Moldova közötti együttműködés, különösen a határellenőrzési eljárások egyszerűsítése terén növelni fogja a szállítási kapacitást a dunai kikötőkbe és Konstanca tengeri kikötőjébe vezető szárazföldi útvonalak mentén - emelte ki.

Az uniós biztos köszönetét fejezte ki, hogy a felek a konstancai kikötő kapacitását további horgonyzóhelyek meghatározásával és a kikötőbe való bejutás, valamint a kikötőn belüli forgalom irányításának javításával növelték. "Az elmúlt évben túlszárnyaltuk a kezdeti várakozásokat a szolidaritási folyosókon keresztül szállított gabonamennyiség tekintetében.

Az intézkedés mentőövvé vált Ukrajna számára" - fogalmazott.

Adina Valean elmondta, 2022 májusa és 2023 augusztusa között az uniós szolidaritás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy több mint 53 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáljon, köztük mintegy 48 millió tonna gabonát, olajos magvakat és egyéb termékeket. Mindez mintegy 38 milliárd euró bevételt jelentett Ukrajna számára - mondta. Ezzel egyidőben Kijev közel 34 millió tonna árut importált a szolidaritási útvonalakon keresztül, mintegy 70 milliárd euró értékben - tette hozzá.

Közölte továbbá, hogy az európai szabvány szerinti nyomtáv létrehozásával a brüsszeli testület biztosítani akarja Ukrajna vasúti rendszereinek integrációját az EU közlekedési rendszerébe. Célja, hogy zökkenőmentes vasúti összeköttetés jöjjön létére Ukrajna és az uniós országok között segítve ezzel az ország integrációját az EU egységes piacába - emelte ki.

Az uniós biztos végezetül arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság kedden új pályázati felhívást tesz közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. Ukrajna és Moldova - az uniós tagországokkal azonos feltételek mellett - most először pályázhat a szolidaritási útvonalak mentén megvalósuló infrastrukturális projektek finanszírozására anélkül, hogy uniós partnerekre lenne szüksége - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×