eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapesti Békefórum nemzetközi konferenciáján 2023. június 7-én.MTI/Soós Lajos
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Reálisnak tartja a minimálbérek 10 százalékos emelését a gazdaságfejlesztési miniszter - a nap hírei

Felháborítóak és tragikusnak nevezte a kárpátaljai magyarság jogaiban tapasztalt visszalépést a köztársasági elnök. Döntő szakaszába lép a magyar űrhajósprogram.

Reálisnak tartja a minimálbérek 10 százalékos emelését a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton az Indexnek azt mondta, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél – szavai szerint – ebben a hónapban történhet jelentősebb kiugrás. Előzőleg Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádiónak arról beszélt, hogy egyelőre nincs egyezség arról, mikor és mennyivel emelkedjen a minimálbér. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a tervek szerint még ebben a hónapban újra összeül.

Felháborítóak és tragikusnak nevezte a kárpátaljai magyarság jogaiban tapasztalt visszalépést a köztársasági elnök. Novák Katalin az Inforádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy a problémára kijevi látogatása során felhívta a az ukrán elnök figyelmét is. Az Ukrajna elleni orosz háborút elítélő kijelentéseit Novák Katalin azzal indokolta, hogy van olyan helyzet, amikor nem az egyfelől-másfelől típusú beszéd segít. Hiányolta ugyanakkor a zártkörű őszinte beszédet a politikusok között az orosz-ukrán háborúról.

Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit, hogy még az idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről - közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes, aki elmondta: Kijev hajlandó tárgyalni a magyarokat érintő nyelvtörvényről is. A Financial Times szerint az ukrán tisztviselők ezen a héten kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megállapodjanak az ukrán és a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról.

Ha Brüsszel nem lép, akkor Magyarország szeptember 15-e után nemzeti hatáskörben hosszabbítja meg az ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalmat - közölte agrárminiszter Szófiában. Nagy István bolgár hivatali partnerével egyeztett és arra hívta fel a figyelmet, hogy közösen kell fellépni az ukrán gabonadömpinggel szemben, valamint együttes megoldást kell találni a piaci zavarok hosszú távú kezelésére. A magyar tárcavezető előzőleg román kollégájával is tárgyalt erről. Közben a lengyel kormány is megerősítette, hogy nemzeti hatáskörben hosszabbítja meg a tilalmat, ha az Európai Unió nem teszi ezt meg.

Kibővíti és magasabb szintre emeli kapcsolatait a francia Framatome-mal a kormány. Az Energiaügyi minisztérium közleménye szerint a nukleáris ipar meghatározó nagyvállalatának szaktudása akár a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításában vagy a következő generációs technológiák meghonosításában is hasznosulhat Magyarországon.

Elfogadta a megújulóenergia-irányelv módosítását az Európai Parlament. Eszerint 2030-ra az uniós energiaszükséglet legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni. Az európai parlament emellett a biomassza felhasználására vonatkozó kritériumok szigorítását is szorgalmazta.

Az uniós pénzek megszerzéséhez nem tart szükségesnek további jogszabály-módosítást az európai uniós ügyekért felelős miniszter. Bóka János Brüsszelben azt mondta, hogy a témában a tárgyalások az Európai Bizottsággal politikai és technikai szinten folytatódnak, és ez a kérdés a magyar elnökséget már nem fogja beárnyékolni.

Több mint 170 munkahelyet hoz létre Szolnokon a Stadler 17 milliárd forintos beruházással - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a helyszínen azt mondta: a Magyarországon az 5 ezredik kocsitestet legyártó Stadler Szolnok Kft. beruházásával csaknem 20 százalékkal bővül a vállalat termelési kapacitása.

Több százan jelentkeztek Hódmezővásárhelyen az újonnan beszerzett Lynx gyalogsági harcijárművek vezetésére – közölte a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy a bevonultak a többhetes alapkiképzés után kezdik meg felkészülésüket a speciális eszközre. Jelezte: aki nem fér bele a Kinizsi Dandár Lynx gyalogsági harcjárművel felszerelt gránátos zászlóaljába, annak is adnak ajánlatot a Magyar Honvédség más alakulatainál. A korábbi bejelentés szerint a belépő katonák kezdő illetménye havi bruttó 737 ezer forint lesz.

Döntő szakaszába lép a magyar űrhajósprogram – jelentette ki a biztonságpolitikáért felelős államtitkár azután, hogy az űrkutatásért felelős miniszteri biztossal meglátogatta a négy magyar űrhajósjelöltet. Sztáray Péter a program egyik fő céljának nevezte, hogy a repülésen magyar műszerekkel és űrhajóssal szerezzen több tapasztalatot a magyar űrkutatás.

Sürgősségi segélyezésre 112 millió dollár támogatást kér a marokkói földrengés áldozatainak a vöröskereszt és a vörös félhold. Caroline Holt, globális műveleti igazgató a legégetőbbnek a vízellátás, a higiénia és a menedéknyújtás biztosítását nevezte.

Már több mint ezer halottat találtak az árvíz sújtotta kelet-líbiai Derna városban - közölte az ország keleti részének közigazgatásért felelős miniszter. A Vöröskereszt egyik munkatársa arról tájékoztatott, hogy az árvíz halálos áldozatainak száma elérheti a több ezret, az eltűnteké a 10 ezret.

Az Európai Unió még az idén akár 2 és egy negyed milliárd euróval, jövőre pedig további 400 millió euróval segítheti a természeti katasztrófák utáni helyreállítást Görögországban. Az Európai Bizottság elnöke közölte: az uniós bizottság a kohéziós alapból kíván forrásokat biztosítani Görögország számára, mert - mint fogalmazott: ezeket el kell használni, egyébként elvesznének.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×