eur:
403.22
usd:
353.32
bux:
96520.82
2025. június 9. hétfő Félix
Oleg Szpigin trapézszáma a Fővárosi Nagycirkusz Repülőcirkusz című műsorának próbáján 2019. április 19-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Elhunyt a Puskin-díjas Kristóf István

Életének 82. évében elhunyt Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója.

A Fővárosi Nagycirkusz vezetése mély fájdalommal és megrendüléssel tudatja, hogy 2023. szeptember 4-én este elhunyt Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója, artistaművész, Jászai Mari- Ezüst Bohóc-díjas és Érdemes Művész - áll az Infostartnak eküldött közleményben.

Kristóf István 1941. szeptember 11- én született Keszthelyen, artistacsalád dinasztia sarjaként, egy vándorcirkusz kocsijában.

Nagyapja Richter János, édesapja Kristóf István erőművész volt, aki az Aida nevű elefánt számával a „francia Herkulesként” vált ismertté.

Alig múlt tizenegy éves, amikor először lépett a közönség elé. A „Kisfiú nagy elefánttal” című szám a profizmus felé vezető út első mérföldköve volt. Tizennégy éves múlt, amikor szülei beíratták az akkori Állami Artistaképző Iskolába.

Álmának megvalósításában, hogy légtornász és a világ legjobb fogója legyen, húga támogatta: közösen megalkották levegő duett számukat, amelyet 1958. márciusában mutattak be, először nagybátyjuk cirkuszában, majd a Fővárosi Nagycirkuszban.

Kristóf István az orosz Nyikolaj Panovval Bulgáriában találkozott, saját bevallása szerint tőle tanulta a legtöbbet. Ezt követően a formabontó megoldásokra és újszerűségre törekedő művésztársaival megalapították Magyarországon a Hunor csoportot. A világon először ők mutatták be a nyújtóakrobatikát a levegőben, egy repülő hintával kombinálva. A nemzetközi szakma is felfigyelt rájuk, amikor a világon először rögzítettek szédítő magasságban hintát, a szokásos magasság kétszereséről ugrottak. Az artista csoporttal számos országban turnézott: Ausztria mellett Olaszországban, Dániában és Oroszországban is fellépett.

A szintén cirkuszdinasztiából származó Sallai Ilonával 1963 -ban házasodtak össze.

Deszka-handvoltige produkciójukat 1977-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjával ismerte el a zsűri. Ők voltak az első magyar artistaművészek, akik a rangos elismerést megkapták.

Egy sérülés vetett véget karrierjüknek. Kristóf István felesége lezuhant, amikor németországi turnéjukra próbáltak 1987-ben. Hosszas vívódás után el kellett fogadniuk, hogy az artistaélet számukra véget ért.

Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz vezetőjeként folytatta pályafutását. 1988-tól kezdve 24 éven át irányította igazgatóként az intézményt. Fiával, Kristóf Krisztián artistaművésszel, Guinness-rekorder magyar zsonglőrrel közösen álmodták meg és hozták létre a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.

Kristóf István munkásságát a legmagasabb szakmai kitüntetésekkel ismerték el:

  • Jászai Mari – díj (1977)
  • Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál “Ezüst bohóc” díj (1977)
  • Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének díja (1988)
  • Érdemes Művész (1988)
  • Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1995)
  • Franz Czeisler Tihany-díj (1996)
  • Magyar Szakszervezetek Díja (1998)
  • Orosz Cirkuszművészeti Akadémia örökös tagja (2001)
  • Maxim Nikulin "Russian Clown Award"(2004)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005)
  • Puskin-díj, az orosz-magyar kulturális kapcsolatokért végzett munkájáért (2005)
  • Kobzov-életműdíj (2012)
  • A Cirque du Soleil életműdíja (2012)
  • A Nikulin Circus életműdíja (2012)

Kristóf Istvánt a Fővárosi Nagycirkusz saját halottjának tekinti és emlékfalat emel tiszteletére az intézményben.

Címlapról ajánljuk

Mihályvári-Farkas Viktória: nemrég még összeroskadtam a teher alatt, most már csak élvezném a versenyzést

Nem gondolta volna, hogy lehet esélye az aranyéremre a 10 kilométeres olimpiai versenyszámban, nem is úgy állt neki a versenynek, végül három érmet is szerzett a horvátországi Eb-n. Az FTC úszója az InfoRádióban elmondta: nincs konrét célja a szingapúri vb-re, és igyekszik kizárni, mit várnának el tőle mások, csak arra törekszik, hogy büszkén szállhasson majd ki a vízből.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.10. kedd, 18:00
Sós Endre
a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Ilyen a magyar agyelszívás: tényleg a munkaerőpiac java vándorol ki?

Ilyen a magyar agyelszívás: tényleg a munkaerőpiac java vándorol ki?

Gyakran hangoztatott állítás, hogy Magyarországról a legjobbak és a legtehetségesebbek mennek külföldre, míg a kevésbé tehetségesek maradnak itthon – olvasható Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmányában, ami a friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg. A kutatók erre a kérdésre keresték a választ, és arra jutottak, hogy a magyar népesség 12 százalékának van valamilyen migrációs tapasztalata, vagyis vagy jelenleg is külföldön élnek vagy éltek ott legalább egy évig, majd hazaköltöztek. Ezen belül kimagasló a felsőfokú végzettségűek aránya.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×