A Központi Statisztikai Hivatal adatait elemezve a Pénzcentrum azt írja, hogy Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkevésbé a nettó átlagkeresetek Magyarországon az idei első negyedévben 2022 azonos időszakához viszonyítva (a közmunkásokat is beleszámítva). A statisztikai hivatal szerint 2023. I. negyedévében mind a nettó, mind a bruttó átlagbérek országosan 11,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Ezzel szemben Nógrádban átlagosan 7,1 százalékot emelkedtek a nettó átlagbérek, Budapesten pedig 7,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Emellett Szabolcs-Szatmár-Beregben, Tolnában és Csongrád-Csanádban is 10 százalék alatt volt a nettó keresetek emelkedése.

A nettó átlagkeresetek alakulása Magyarországon 2023. I. negyedévében, az előző év hasonló időszakához képest, százalékban:

• Győr-Moson-Sopron vármegye: +20,4
• Pest vármegye: +16,4
• Komárom-Esztergom vármegye: +15,2
• Heves vármegye: +13,6
• Bács-Kiskun vármegye: +13,1
• Fejér vármegye: +12,6
• Veszprém vármegye: +12,2
• Vas vármegye: +12,1
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: +11,9
• Baranya vármegye: +11,3
• Zala vármegye: +11,1
• Országos átlag: +11
• Hajdú-Bihar vármegye: +11
• Somogy vármegye: +10,7
• Békés vármegye: +10,5
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: +10,5
• Csongrád-Csanád vármegye: +9,5
• Tolna vármegye: +9,5
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: +8,5
• Budapest: +7,6
• Nógrád vármegye: +7,1

Budapesten voltak a legmagasabbak a nettó átlagkeresetek az országban az első negyedévben, az érték több mint 444 ezer forint volt. Úgyhogy a fővárosi fizetések amúgy is magasabb bázisról indulnak, így ezek esetében az év/éves emelkedés bár százalékban kevésnek tűnhet, de forintban kb. 33 ezret jelent.

Azt is megnézték, melyik megyében átlagosan hány forinttal keresnek többet az alkalmazottak.

A nettó átlagkeresetek emelkedése megyénként, 2023. I. negyedévében, forintban:

• Győr-Moson-Sopron vármegye: 81 754
• Komárom-Esztergom vármegye: 54 625
• Pest vármegye: 54 396
• Heves vármegye: 44 903
• Fejér vármegye: 44 199
• Bács-Kiskun vármegye: 40 753
• Vas vármegye: 39 643
• Veszprém vármegye: 39 504
• Baranya vármegye: 34 389
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 34 318
• Hajdú-Bihar vármegye: 33 994
• Budapest: 33 781
• Zala vármegye: 32 480
• Somogy vármegye: 31 169
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 30 801
• Tolna vármegye: 30 222
• Csongrád-Csanád vármegye: 29 288
• Békés vármegye: 28 609
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 22 007
• Nógrád vármegye: 19 778

Kiszűrte még a lap az adatokból, hogy mely ágazatokban nem csökkent a reálbér, vagyis hol volt az infláció fölötti a béremelés (persze a statisztikát torzítja, hogy mennyire voltak korábban jól fizetettek - vagy sem - ezek a dolgozók). Ilyen a bányászat-kőfejtés Hajdú-Bihar megyében, itt 77,4 százalékkal nőtt az átlagfizetés, ezen belül a szellemi dolgozók fizetése 122,1 százalékkal növekedett. Ez az adat minden bizonnyal összefüggésben van a megyében zajló óriási ipari beruházásokkal.

A bérnövekedési lista második helyén a Békés megyei, "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" ágazatban tevékenykedők álltak az első negyedévben, akiknek a nettója átlagosan 56,1 százalékkal növekedett 2022. első negyedévéhez képest. A dobogó harmadik fokára a Pest megyei, a bányászat, kőfejtésben alkalmazottak állnak, 42,4 százalékos béremelkedéssel.

Épphogy infláció feletti emelést kaptak a Heves megyei, "adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység" ágazatban dolgozók (25,6 százalék), a Győr-Moson-Soproni "mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat" ágazatban dolgozók és a Bács-Kiskun megyei "információ, kommunikáció" ágazat alkalmazottai (26, illetve 26,1 százalékos emelkedés).