eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Dana Hungary Kft. beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. június 6-án. A Dana amerikai gépjárműalkatrész-gyártó körülbelül 36 milliárd forint értékű beruházása nyomán 300 új munkahely jön létre Győrben. A vállalat elektromos meghajtási egységeket és akkumulátorok hűtésére alkalmas termékeket fog gyártani már meglévő üzemében; az állam 6,6 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést.MTI/Szigetváry Zsolt
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter: ez nevetséges...

Nevetséges az Európai Parlament "magyargyűlölő" alelnökének a felvetése, amely szerint a BMW-nek Magyarország helyett Romániába kellene vinnie a beruházását, jól láthatóan teljes kudarc a hazánkban beruházó német vállalatok politikai zsarolása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A tárcavezető a jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva magyargyűlölőnek nevezte Katarina Barley-t, az Európai Parlament alelnökét, azon nyilatkozatát pedig nevetségesnek, miszerint a BMW-nek Magyarország helyett Romániába kellene vinnie a beruházását.

Úgy vélekedett, hogy egyes politikai erők zsarolni próbálják a hazánkban beruházó német vállalatokat, ez azonban teljes kudarcba fulladt, miután ezen cégek köre egyre gyarapszik, és az érintett társaságok nagy többségének kifejezetten harmonikus az együttműködése a kormánnyal.

Kiemelte, hogy

a BMW-gyár építése is a tervek szerint halad,

a vállalat az elektromobilitási stratégiája rendkívül jelentős elemét hozza Debrecenbe.

"Hogy ezek a munkahelyteremtő, high-tech beruházások Magyarország helyett Romániában valósuljanak meg, ezt a német szocialisták akarják, meg néha az az érzésem, hogy a magyar baloldal is, de szerencsére nem rajtuk múlik ez, hanem a beruházói döntéseken, valamint a beruházók és a magyar kormány együttműködésén" - mondta.

Majd aláhúzta, hogy "az említett hölgy, a német és a magyar baloldal mindenfajta igyekezete dacára" idén akár a tavalyi beruházási rekord kétszeresét is sikerülhet elérni.

Szijjártó Péter az OTP ukrajnai listázásával kapcsolatban megismételte, hogy a kormány addig nem fog hozzájárulni a fegyverszállítások további támogatásához az Európai Békekeretből, amíg ki nem törlik a pénzintézetet ebből a jegyzékből.

"Mindenfajta ígérgetések hangoznak el, meg utalgatások, de hát a legegyszerűbb lenne levenni az OTP-t erről a listáról, pont úgy, ahogy feltették, de hát mind a mai napig erre nem került sor" - fogalmazott.

A miniszter az Ukrajnába küldött amerikai kazettás bombák ügyére reagálva közölte, hogy a fegyverek szállítása a háború meghosszabbításának és eszkalációjának veszélyével jár, és minél tovább tart majd a háború, annál többen halnak meg.

Ráadásul - mint rámutatott - a kazettás bombák tragikus humanitárius következményekkel tudnak járni.

"Ezért arra kérünk mindenkit, hogy a háború eszkalálásának veszélye helyett a béke irányába tegyenek lépéseket. Tehát jó lenne, ha a szövetségeseink kazettás bombák meg bármilyen más fegyverek helyett inkább békét hoznának a szomszédba, azzal tudnának emberéleteket menteni" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×