A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kiadott másodfokú végzésével megsemmisítette azt a korábbi döntést, amiben a Debreceni Törvényszék megtagadta a kínai óriáscég 3000 milliárdos beruházásának leállítását, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.

A 24.hu információi szerint a hatalmas víz- és energiaigényű CATL környezethasználati engedélyét összesen hat magánszemély és két civilszervezet támadta meg a bíróságon.

Az egyik magánszemély az engedély visszavonása mellett azonnali jogvédelmet is kért a bíróságtól, vagyis azt, hogy a CATL a per ideje alatt ne folytathassa az építkezést.

A híroldal emlékeztet, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal február 13-án közölte, hogy lezárták a kínai cég kérelmére indított összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati eljárást, az engedélyt megadták, és ezzel lényegében zöld utat biztosítottak a beruházásnak, ami újabb lökést adott a gyár elleni tiltakozásoknak.

Az egyik legutóbbi debreceni tárgyaláson az derült ki, hogy az engedély felülvizsgálatára időben beadott hét keresetből egyet már valóban kizártak: a bíróság egy magánszemély esetében jogerősen megállapította, hogy nem felel meg a perindítás jogi feltételeinek. A többiek keresetének vizsgálata még folyamatban van – olvasható.

Bírósági úton próbál szembeszállni a CATL akkumulátorgyár-beruházásával a gyárterület szomszédságában fekvő település egyik ingatlantulajdonosa. A tégláskerti háztulajdonos, aki egyébként korábban az MSZP egyik helyi választókerületi elnöke volt, keresetben részletes környezeti hatáselemzést mellékelve azt kéri, hogy tárgyalják újra kormányhivatal és a katasztrófavédelem környezethasználati engedélyét.

A 24.hu cikke szerint a Fővárosi Ítélőtábla azt kifogásolta a Moczok Gyula által kért azonnali jogvédelem elutasításában, hogy „az elsőfokú bíróság nem végezte el Debrecen csúcsidőszakban történő vízellátásának ellátásbiztonsága közvetlen veszélyével kapcsolatos mérlegelést.”

„Az új végzés meghozatala során az elsőfokú bíróságnak (…) az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából

azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.

A felek szempontjai mellett figyelemmel kell lennie (…) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához, valamint (…) Debrecen város közműves vízellátása ellátásbiztonságához fűződő közérdekre egyaránt” – indokolta az ítélőtábla, hogy miért adott utasítást az új végzés meghozatalára.