Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Hospital corridor with gurneys and bed trolleys
Nyitókép: Getty Images/tirc83

A lakosság több mint fele szerint kritikus a kórházak tisztasági állapota - adatok

A legerősebb kritikát a kórházak tisztasága és higiéniás állapota váltja ki. Ettől függetlenül a megkérdezettek csaknem 30 százaléka látott már olyan kórházat, ahol a mostoha körülmények ellenére kiváló gyógyító munkát végeznek - derül ki a Magyar Target–Pulzus Média Kutató friss, reprezentatív felméréséből.

Lesújtó a lakosság véleménye a kórházak higiéniai helyzetéről. A megkérdezettek 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kórházak nagy részében méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket. További 15 százaléknyi válaszadó úgy fogalmazott, hogy egyenesen katasztrofális állapotok uralkodnak - mondta Friesz-Kovács Katalin, a Magyar Target–Pulzus Média Kutató kutatási igazgatója, ismertetve az InfoRádióban az intézete által a magyar kórházak társadalmi megítélésével kapcsolatban elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit.

A megkérdezettek 57 százaléka panaszkodott a rossz állapotú, lestrapált kórházi ágyakra és bútorokra. De ugyanennyien kritizálták a falak állapotát, tehát például azt, hogy rossz a vakolat vagy hogy penészesedés tapasztalnak, illetve hogy festési probléma van.

Ugyanakkor a válaszadók körében a legjelentősebb kifogás a kórházak tisztasági állapotával összefüggésben merült fel.

A megkérdezettek 74 százaléka elégedetlen volt a kórházak tisztaságával,

és 54 százalék tapasztalata szerint a mellékhelyiségek piszkosak, kopottak, koszosak, nincsen wc-ülőke, wc-papír, se kézfertőtlenítő, kéztörlő, szappan. Arra is panaszkodtak, hogy a kórházi helyiségek nincsenek rendesen takarítva, vagy ha igen, akkor a felmosó víz és a takarító eszközök koszosak, tehát nem történik effektív fertőtlenítés, hanem csak szétkenik a koszt - mondta el a kutatásvezető.

Friesz-Kovács Katalin szerint egyébként a felmérésből egyértelműen kiderült az is, hogy a magyar emberek nagyon félnek a fertőzés kockázatától. A megkérdezetteknek az 50 százaléka mondta azt, hogy hallott már olyanról vagy van a közvetlen ismeretségi körében olyan, aki az egyik kórházban kapott el valamilyen fertőzést. A megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy fél attól, hogy ha ő maga, vagy valamelyik hozzátartozója bekerülne egy kórházba, akkor valamilyen fertőzést kaphatna el.

A válaszadók 56 százaléka azt mondta, hogy azért nem jár szívesen prevenciós szűrővizsgálatokra, mert nagyon hosszú a várólista, hosszú a várakozási idő.

26 százalékuk pedig azt emelte ki, hogy azért nem jár szívesen ilyen vizsgálatokra, mert egyszerűen rossznak tartja a kórházi körülményeket. A válaszadók 20 százaléka éppen ezért azt mondta, hogy inkább elmegy egy fizetős magánintézménybe, mert ott sokkal jobb körülményekre számít.

A felmérés kérdéseire választ adók 91 százaléka úgy vélte, hogy összefüggést lát a betegellátás szakmai színvonala és a kórházi körülmények között. Ugyanakkor viszont a megkérdezettek 28 százaléka kiemelte azt is, hogy látott már olyan kórházat, ahol a rossz, mostoha körülmények ellenére a nővérek és az orvosok kiváló gyógyító munkát végeznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×