eur:
406.36
usd:
370.66
bux:
83028.96
2025. április 6. vasárnap Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Unsplash

Látnak még kérdőjeleket a védőnők helyzetével kapcsolatban

Tisztázatlan a védőnői szolgálatok működési finanszírozása a július elsejei államosítás után - mondta az InfoRádiónak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Az Országos Kórházi Főigazgatóság ugyanakkor azt közölte: a működési költségeket is a kórházak állják majd.

Tisztázatlan a védőnői szolgálatok működési finanszírozása a július elsejei államosítás után - mondta az InfoRádiónak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A Népszava szerint egy kórház - fedezethiányra hivatkozva - év végéig az önkormányzattól várja például a rezsi kifizetését. Az Országos Kórházi Főigazgatóság ugyanakkor azt közölte: a működési költségeket is a kórházak állják majd. Varga Mónika összefoglalója.

Július 1-jétől, azaz szombattól a védőnői szolgálatokat átveszi az állam az önkormányzatoktól. A kormány célja az volt, hogy egységes munkáltatói háttér jöjjön létre, a védőnők így az irányító vármegyei kórházhoz kerülnek. Ez azonban csak szervezeti változás lesz, az ellátás marad helyben a településeken. Az ehhez szükséges ingó és ingatlan vagyont az önkormányzatoknak ingyenes használatba kell adniuk a védőnői szolgálatoknak.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a védőnői feladatok a helyhatóságoknál voltak jó kézben, ráadásul a fenntartóváltás részletei sem egyértelműek. Nem világos például, hogy a védőnők által használt ingatlanok karbantartása, vagy rezsijük fizetése kit terhel majd.

Az InfoRádióban Gémesi György arról beszélt, hogy nem kaptak ezzel kapcsolatban világos, írásos tájékoztatást.

"Most úgy gondoljuk a nyilatkozatok alapján, hogy esélye van annak, hogy ezeket a költségeket mi fizessük, de erre nincs fedezet."

A Népszava egy birtokába került dokumentum alapján arról ír, hogy egy kórház fedezethiányra tekintettel december 31-éig indokoltnak tartja az önkormányzat anyagi kötelezettségvállalását az átvett ingatlanok üzemeltetésében.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese szerint azonban ez csak félreértés lehet. Bábiné Szottfried Gabriella az InfoRádiónak azt mondta, a működési költségek finanszírozása a kórházak dolga.

"Nemcsak a védőnői munkáltatói jogkör kerül át az irányító vármegyei intézményekhez, hanem a NEAK által biztosított finanszírozás is. Ebből nemcsak a védőnők fizetését és a meghatározott pótlékokat kell kifizetni, hanem a különböző, működéshez szükséges költségeket is."

Sok önkormányzat szolgálati lakással és különféle pluszjuttatással igyekezett jól működő védőnői szolgáltatást kiépíteni. A szolgálatok kórházakhoz kerülésével ezek is megszűnhetnek, így egyes védőnőknek akár csökkenhet is a fizetése.

Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor a többség bére emelkedik majd július 1-jétől. "Nagyon fontos kiemelni, hogy a 18 százalékos béremelést ugyanúgy, mint a többi szakdolgozó, július 1-jétől a védőnők is meg fogják kapni."

Várfalvi Marianna rámutatott: a törvénymódosítás célja az volt, hogy a védőnői fizetéseket is egységesebbé tegyék. A plusz juttatásokat pedig lakóik ellátása érdekében továbbra is biztosíthatják az önkormányzatok.

Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor ez feszültségekhez vezetne, hiszen ha a védőnők kaphatnak önkormányzati szolgálati lakást, akkor a településeken dolgozó rendőrök vagy épp tűzoltók és elvárhatják ugyanezt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a haszonállat-állomány csökkenése drágulást hoz

Elemző: a haszonállat-állomány csökkenése drágulást hoz

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint több oka is van annak, hogy folyamatosan csökken a gazdák száma az EU-ban, velük együtt pedig az állatállomány is. Magyarországon bizonyos tekintetben hasonló a helyzet, de vannak különbségek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.07. hétfő, 18:00
Noszek Péter
a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója
Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×