Az Alkotmánybíróság június 13-án közzétett határozatában Alaptörvény-ellenesnek minősítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2022. december 31-ig hatályban volt 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontját. A támadott rendelkezés szerint nyugdíjas munkavállaló, aki rokkantsági ellátásban részesül.

Az Index felidézi, hogy az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó munkaviszonyát 2017 októberében a támadott rendelkezés alapján indoklás nélkül megszüntették. A felmondás jogellenességének megállapítása iránti keresetét tavaly nyáron a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította. Az indítványozó végül múlt év végén fordult az Alkotmánybírósághoz.

Alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a sérelmezett rendelkezés nem segíti, hanem gátolja a rehabilitációs ellátásban részesülők számára a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését, és megkönnyíti a munkáltatók számára a jogviszony megszüntetését, így

az Alaptörvény munkához való jogot, valamint az egyenlő bánásmódot biztosító rendelkezéseibe ütközik.

Az Alkotmánybíróság határozatában (előadó alkotmánybíró Handó Tünde) megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A testület emlékeztetett, 2012. január 1-jét követően megszűnt a rokkantsági nyugdíj, helyette az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a fogyatékossággal élő személyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás) válnak jogosulttá, ezen korhatár betöltését követően pedig öregségi nyugdíjban részesülnek.

A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás mellett lehet ugyan keresőtevékenységet folytatni, azonban a támadott rendelkezés alapján a rokkantsági ellátás mellett munkát végző személy nyugdíjasnak minősült. Vagyis egy öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalóra nem az általános felmondási és végkielégítési szabályok vonatkoztak, hanem a nyugdíjasokra vonatkozók, kevesebb munkajogi garanciával.

Ennélfogva a jogalkotó az eltérő élethelyzetben lévő (öregségi korhatárt betöltött és nem betöltött) személyeket azonos módon kezelte, és a két említett személyi kör esetében egyaránt csökkentett munkajogi garanciákat biztosított. Mivel a munkajogi garanciák indokolatlan megvonása a rokkantsági ellátásban részesülő személyektől az egészségügyi állapotukkal, fogyatékosságukkal összefüggő sértő hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ezért a szabályozást Alaptörvény-ellenesnek nyilvánították, és elrendelték alkalmazási tilalmát. Ez azt jelenti, hogy

a rendelkezést valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő hasonló tárgyú ügyben nem lehet alkalmazni

– olvasható mások mellett.