A KSH csütörtökön közölte: 2023 májusában 21,5 százalékra csökkent az infláció mértéke éves alapon, ami a januári tetőhöz képest már több mint 4 százalékpontos csökkentést, a legutóbbi, áprilisi adathoz képest pedig 2,5 százalékpontos mérséklődést jelent.

A miniszter kifejtette, hogy 2020 novembere óta most fordult elő először, hogy az előző hónaphoz képest is csökkent (átlagosan 0,4 százalékkal) az inflációs adat. Mindez azt jelzi, hogy a fogyasztói árak mérséklődése egyre dinamikusabb, a kormányzati intézkedések pedig működnek - írták.

Nagy Márton külön hangsúlyozta, hogy az élelmiszerinfláció mértéke az éves alapon mért átlaghoz képest jelentősebben, közel 4,5 százalékponttal csökkent az áprilisi adatokhoz képest. Mindeközben havi alapon az élelmiszerek közül a sajt 2,3, a rizs 1,7, a baromfihús pedig 0,6 százalékkal került kevesebbe, de a háztartási energia esetében is mérséklődés látható, így például a vezetékes gázért 6,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az adatok visszaigazolták, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az infláció mérséklődése egyre nagyobb ütemű, az év második felében pedig tovább gyorsul - áll a közleményben.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat és a

munkahelyeket. Az infláció elleni harc a kormány egyik nagy vállalása, és bizonyos, hogy az év végére egy számjegyűvé válik a szankciós infláció - írták.

Ezt a folyamatot erősíti a kiskereskedelemben június 1-én elindult kötelező akciózás, valamint a július 1-én induló online árfigyelő rendszer bevezetése is. Az intézkedéseknek köszönhetően már most is a vásárlók rendelkezésére áll egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár, míg júliustól kezdődően 60 termékkörre vonatkozóan válnak napi szinten megismerhetővé a legkedvezőbb fogyasztói árak. A miniszter kifejtette, hogy az intézkedéseknek köszönhetően a verseny fokozódik, ami egyre inkább visszaszorítja az inflációt - írta a GFM.