Mikor kezdték meg a polgárőri szolgálatot a III. kerületben?

2009-ben alakult az egyesület, azok csatlakoztak az egyesülethez, akik úgy gondolták, hogy tenni akarnak a szűkebb és egy kicsit a tágabb környezetük biztonságáért is. Majdnem 15 év alatt 100-120 ember fordult meg az egyesületben. Jelenleg az állományunk összetétele nagyon heterogén. Vannak vállalkozók, vannak tanulók, vannak aktív rendőrök, van olyan, aki nyugállományú büntetésvégrehajtási tiszthelyettes, van bölcsészünk, van jogi doktorunk, van elektromérnökünk, van festőnk, van banki alkalmazott, tehát tényleg a társadalom minden pontja megtalálható a csapatban. Vannak ifjú polgárőreink, 14 és 18 év között, vannak nyugdíjasaink is, én is nyugállományú határőr alezredes vagyok. 1987-ben költöztem a kerületbe, úgy gondoltam, amikor eljöttem nyugdíjba, hogy visszaadok valamit a kerületnek, és szerencsés csillagzat következtében Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, a Budapesti Polgárőr Szövetség meg a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság és a vezetőik úgy gondolták akkor, hogy szükség van egy polgárőr egyesületre, és azt mondták, ha összehozzuk ezt a közösséget, akkor támogatni fognak bennünket.

A közösség nagyon heterogén, de igazából, ha belegondolunk, a kerület is az. Vannak lakótelepek, vannak kertvárosi részek, van Duna-parti területe is. Mennyire jelent ez kihívást az önök számára?

Hatalmas kihívás, hiszen a hatodik legnagyobb város lenne Magyarországon a III. kerület területileg és talán létszámilag is. Pont a speciális helyzetből következik az, hogy nem tudunk mindenben megfelelni a lakosság igényeinek. Nyáron a Római-part az egyik fő vonal, ahol megjelenünk, de igénylik a lakótelepen lakók is, hogy járjunk el a különböző rendellenességek kezelése terén, akár a hajléktalanokkal, akár a kutyasétáltatókkal kapcsolatos problémák miatt, de ősszel és a téli időszakban az üdülőövezet ingatlantulajdonosai várják el, hogy ellenőrizzük azt a részt is. Vannak hegyeink, nem is kevés, ott is élnek emberek, azokat is ellenőrizni kell, és természetesen ott van Belső-Óbuda, ott a Szentendrei út, ott a 10-es út, ezek mind olyan területek, ahol valamilyen probléma mindig van. Nekünk hatósági jogkörünk nincs, tehát figyelmeztetni tudjuk a szabálysértést elkövető személyeket, akik ezt vagy elfogadják, vagy nem, illetve a bűncselekmény elkövetőivel szemben tudunk eljárni, ha bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén érünk tetten valakit, akkor egyrészt fölszólítjuk, hogy hagyja abba, megakadályozzuk, hogy folytassa és elfogjuk, illetve visszatartjuk addig, amíg a rendőrség a helyszínre nem ér. Mi nem vihetünk be a rendőrkapitányságra senkit, nem állíthatunk elő, nem őrizhetjük, nem zárhatjuk be addig, amíg odajön a rendőrség. A helyszínen kell tartani a visszatartott személyt.

Milyen az együttműködésük a rendőrséggel, a közterületesekkel?

Töretlen, folyamatos és szuper, ezek a szavak a legjobbak erre. Ez így volt az első pillanattól kezdve. A mindenkori közterület-felügyeleti igazgatóval, illetve a rendőrkapitánnyal rendszeresek a személyes találkozók is, de telefonon gyakran beszélek azokkal a szolgálati személyekkel, akikkel a napi kapcsolatot tartjuk. A körzeti megbízottak, ha a saját területükön van olyan probléma, amiben számolnak a polgárőrök tevékenységével, akkor fölhívnak engem, én pedig azt a polgárőr-körzetfelelőst tájékoztatom, vagy ő maga veszi föl a kapcsolatot a rendőrrel, illetve a közterület-felügyelővel. De van a rendőrségnek egy polgárőr-koordinátora is, a mindenkori békásmegyeri őrsparancsnok a koordinátorunk, akivel hetente, másfél hetente egyeztetünk arról, hogy mit vár el a rendőrség a polgárőröktől, illetve, ha van közös akció lehetősége, akkor arról is beszélünk.

Milyen az együttműködés a szomszédos kerület polgárőreivel?

Budapest összes polgárőre szervesen együttműködik. Olyan együttműködés a budapesti szomszédos kerületekkel, hogy átmegyünk egymás területére járőrözni, viszonylag ritka. Az viszont már tendencia, hogy amikor akár a XIII. kerületben, akár Újpesten, akár itt nálunk lomtalanítás van, akkor szoktunk szervezni olyan akciót, amiben ezek a kerületek polgárőrei egyesített, húsz-harminc fős csapatban járőröznek négy-öt órán keresztül, és egyfajta összpontosított hatást gyakorolunk azokra, akik a lomtalanításra érkeztek.

Milyen olyan feladataik, történéseik vannak, amikre például ön büszke így az elmúlt időszakból?

Arra mindenképpen büszke vagyok, hogy 14 éve töretlenül vigyázunk a kerület lakosságára, és nagyon büszke vagyok azokra a hölgyekre és férfiakra, akik ebben a csapatban vannak, most éppen 26-an, és az egyharmaduk hölgy. A polgárőri szolgálat alapból nem egy kifejezetten akciódús szolgálat. Mi azt csináljuk, amikor önálló polgárőrszolgálatot látunk el, hogy nyílt, demonstratív módon, formaruhában, láthatósági mellényben, felmatricázott, sárga figyelmeztető jelzéssel ellátott autókkal, robogókkal mozgunk a kerületben, és ennek az a jelentősége, hogy egyrészt a lakosság szubjektív biztonságérzetét növeljük, hiszen ha látnak bennünket, akkor ez megnyugtatja őket, másrészt ha valaki meg akarná támadni valamelyik szerettét az illetőnek, akkor nem fogja megtenni, hiszen ott vannak a polgárőrök.

Sok esetben viszont önök érnek oda először bármilyen helyszínre.

Ilyen is van, amikor mi érkezünk elsőnek akár egy baleset helyszínére, mi értesítjük a szükséges hatóságokat, mi észleljük azt, hogy rosszul van valaki, és elsősegélyben kell részesíteni. Ez az egyik része a mi tevékenységünknek. A másik része az, amikor a rendőrség kéri a polgárőrök intézkedését. Amikor mi szolgálatba lépünk, akkor bejelentkezünk a Budapesti Polgárőrség 24 órás ügyeleténél, ezt a bejelentkezést Budapest összes szolgálatban lévő polgárőre hallja. Ha ne adj isten, segítséget kérünk, akkor azt is hallják. Bejelentkezünk a Tevékenységirányítási Központba a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ahol a rendőr ügyeletes nyugtázza, illetve rögzíti azt, hogy Óbuda-Békásmegyer területén három fő egy autóval éjfélig szolgálatot lát el, mondjuk, 19 órától, és ha ő olyan bejelentést kap, amiről úgy gondolja, hogy a polgárőr meg tudja oldani, akkor nem kell egy rendőrt odaküldeni. Oda tud menni a polgárőr, és majd, amikor jelenti a Tevékenységirányítási Központnak, akkor küld rendőrjárőrt, ha a polgárőr nem tudja megoldani a szituációt.

Önöknek is van például rendszámfelismerő készülékük. Ez nyilván akkor hasznos, ha lopott autót keresnek vagy találnak. Milyen gyakran fordul elő az, hogy a parkolóban egyszer csak kiszúrnak egy autót?

Az utóbbi időben már nagyon kevés olyan találatunk volt, hogy lopott az autó. Két variáció van, egyik az, amikor a polgárőrök rendszámfelismerő készüléke jelzi azt a gépjármű-rendszámot, amelyiket ellopták. Ilyenkor jelentjük a tevékenységirányítási központnak, ők is ellenőrzik ezt, de sok esetben nem az autó lopott, hanem a rendszám volt elveszítve és pótolták vagy a forgalmi engedélyt lopták el és még adott esetben nem került elő. A legjobb az, amikor ezt a rendszert úgy alkalmazzuk, hogy rendőrrel közös szolgálatban és a rendőr kódjával lépünk be a rendszerbe, ez az online rendszer. Ha jelzi, hogy egy körözött autó van előttünk, akkor a rendőr rögtön tud intézkedni.

A beszélgetés elején említette, hogy ön nyugállományú határőr alezredes. Az ott tapasztaltakat, tanultakat, átélteket tudja-e hasznosítani polgárőrként?

Hasznosítom is. Én az időm jelentős hányadát a tanintézetekben töltöttem el. Volt egy kis időszak, amikor a zöldhatáron őrsparancsnok-helyettes voltam, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőrparancsnoki szakán, majd a Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszékén tanítottam és onnan kerültem át Adyligetre, ahol az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Határrendészeti Szakcsoportját vezettem. Rengeteg tapasztalatot lehetett gyűjteni, amit tanítottunk, azt át lehet forgatni polgárőri helyzetbe is.

Ki hova helyezkedjen például egy adott intézkedésnél?

Így van. Intézkedésnél a járőrvezető veszi föl a kapcsolatot az intézkedéssel érintettel. Ha van egy vagy két vagy három társa, akkor azoknak olyan alakzatot kell fölvenni, hogy meg tudják akadályozni azt, hogy a járőrvezetőt megtámadják, meg tudják akadályozni azt, hogy a bűncselekmény elkövetője elmeneküljön, meg kell akadályozni azt is, hogy például öngyilkos legyen, tehát ilyen feladatai vannak a biztosítóknak. Ki kell alakítani, hogy ki hova áll, automatikusan kell ennek működni. Ez az egyik része. A másik az, hogy milyen kommunikációs módszerekkel kell az érintettel beszélni. Erre nagyon szép példa volt az, hogy egy háromfős járőrünk észlelt egy fiatalembert az Árpád-hídon pár évvel ezelőtt, és gyanús volt. Odamentek hozzá, a járőrvezető hölgy beszédbe elegyedett vele, és kiderült, hogy ez a fiatalember mindenféle problémákkal küszködik, és úgy gondolta, hogy az életét eldobja. A járőrvezető hölgy kezelte ezt a helyzetet, beszélt vele, közben a járőr másik tagja értesítette a mentőket, illetve a rendőrséget. Sikerült egy életet megmentenünk.

A polgárőrök milyen képzést kapnak?

Ez azért jó kérdés, mivel én vagyok a Budapesti Polgárőrség oktatási felelőse, mondhatnám, hogy jót. Mindig lehet jobb, természetesen. Aki polgárőrnek jelentkezik, annak el kell végeznie egy úgynevezett alapismereti képzést. Van egy képzési terv az Országos Polgárőr Szövetségnél, amit a mindenkori országos rendőrfőkapitány hagy jóvá, és minden megyei szövetség kialakította a saját képzési rendszerét. Budapesten havonta tartunk alapismereti képzést azoknak, akik jelentkeznek a különböző egyesületekben. Egy másfél órás, ppt-vel és kisfilmekkel támogatott előadás hangzik el és ezt követően egy tesztlapot kell kitölteniük a résztvevőknek, de úgy van összeállítva, hogy a társadalom bármelyik rétegéből érkező jelentkező meg tudja oldani és eredményesen le tud vizsgázni. A tananyagot megküldjük a jelentkezőknek, a polgárőrségről szóló 2011. évi CLXV. törvényt, a szolgálati szabályzatunkat, az etikai szabályzatunkat, a gázspray alkalmazásával kapcsolatos kis összeállítást, megkapják a felkészülési kérdéseket is, tehát előzetesen már rá tudnak készülni. Aki ezt a tesztlapot eredményesen kitölti, eléri a megfelelt szintet, jogosult arra, hogy polgárőr igazolványt kapjon. Ez az alapképzés, de aki úgy gondolja, hogy a jövőben gázsprayt szeretne magánál tartani a szolgálatban, annak egy plusz tesztet kell kitöltenie. Ha azt eredményesen kitölti, akkor jogosulttá válik arra, hogy a gázsprayt használhassa, de a polgárőrség csak olyan gázsprayt használhat, amelyet a rendőrségtől szerzett be a szervezet, tehát nem az egyéni polgárőr.

Nagyon sok helyen ott vannak. A toborzás cél?

Mindenképpen, csak az a baj, hogy amikor a jelentkező megtudja, hogy milyen folyamatot kell végig vinni ahhoz, hogy polgárőr legyen, akkor sok esetben meggondolja magát. Az első legnagyobb trauma akkor szokta érni a jelentkezőket, amikor kiderül, hogy a polgárőr a szabadideje, a családja, a tanulmányai terhére ingyen, térítés nélkül végzi ezt a munkát. De volt olyan jelentkezőnk is, aki eljutott oda, hogy minden dokumentumot kitöltöttünk, minden szükséges feltételnek megfelelt, végig hallgatta az alapismereti képzés előadását és a szünetben, a tesztlap kitöltése előtt odajött, és közölte velem, hogy ő ezt a felelősséget nem tudja vállalni, és elköszöntünk egymástól. Volt polgárőr, aki azért lépett ki, mert nem volt adrenalin, nem volt izgalom. Mert mi nem bűnt üldözünk, mi bűnt előzünk meg, és azt, hogy mennyi bűnt előztünk meg, nem tudjuk mérni, a látenciának nincs mértékegysége.

Mire lenne most leginkább szükségük?

Tagokra. Az lenne a jó, ha minél többen jelentkeznének és vállalnák ezt a bűnmegelőzési, áldozatvédelmi, prevenciós segítő tevékenységet azért, hogy a kerület biztonságosabb legyen. Minden feltétel adott ahhoz, hogy eredményesen tevékenykedjünk, a létszám a probléma.

A beszélgetés elején említette az ifjú polgárőröket, ők kicsodák, hogy kerülnek önökhöz?

Az ifjú polgárőrök 2015 óta lehetnek a polgárőrség részei. Ennek az volt a jelentősége, hogy a honvédelmi nevelőmunkába bevonjuk őket, illetve orientáljuk őket a rendészeti pálya felé. Nagyon lelkesek. Ami némi problémát jelent, hogy ők az alapfeladatokban nem vehetnek részt. Amiben részt vehetnek, az egyrészt az állampolgárok tájékoztatása, a különböző balesetmegelőzési, áldozatvédelmi, prevenciós tevékenységekben való részvétel. Az óbudai Mesevilág óvodában voltunk egy ovisoknak szóló kis programmal, megmutattuk az egyik autónkat, megmutattuk az egyik robogónkat, megnézhették a különböző eszközeinket, a fáklyákat, a lámpákat, tárcsákat, defibrillátort, és ez nagyon tetszett nekik, nagyon örültek, hogy ott voltunk. Ide el tudjuk vinni az ifjú polgárőröket. A gyermeknapon is ott voltak az ifjú polgárőreink, és akár a szimulációs szemüvegeket tudták mutatni az érdeklődőknek, akár felvilágosítást is tudtak nekik adni arról, hogy mi is a polgárőrség.