Sürgős esetekben az esetek döntő többségében 15 percen belül kiérnek a mentők, de a kevésbe veszélyesnek mindősítetteknél csak alig több mint 50 százalék ez az arány. A mentőszolgálat szerint közel sem ilyen rossz a helyzet.
A Népszava szerezte meg azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter által, az úgynevezett Gálvölgyi-ügy miatt elrendelt belső vizsgálatot milyen eredményt hozott.
A jelentés szerint május első másfél hetében közel 25 ezer azonnali-sürgős hívás érkezett a mentőkhöz. Ebből több mint négyezret soroltak azok közé, amikhez azonnal rohamkocsit kell indítani (P1-nek hívják).
Itt a kocsik 78 százaléka 15 percen belül kiért.
A kevésbé súlyosnak ítélt eseteknél, ahol mentőtiszt nem, csak a kocsi megy, ott már ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot.
A lap egyébként úgy tudja, hogy a belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25-30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya.
Legrosszabb helyzeteben a fővárosiak vannak az adatok szerint.
Az olyan esetekben (P2-nek hívják) amilyenbe Gálvölgyi Jánosét is sorolták, ahová csak mentőkocsi megy, a Budapesten élők vannak a legnehezebb helyzetben, ahol az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül.
Átlagosan 36 perc telik el, mire megérkezhet a mentő.
Miskolcon sem túl jó a helyzet, ott az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez.
A jelentés szerint amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.
A lassulás okait a mentők azzal magyarázták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez, illetve egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.
Fotónk illusztráció.
KezdőlapBelföldGálvölgyi-eset: 36 percet kell várni átlagban a mentőkre Budapesten
Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
1 °C
