Infostart.hu
eur:
383.88
usd:
330.06
bux:
108132.67
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Getty Images/ Peter Dazeley

A külföldi kampánypénzek felhasználása rossz - Nézőpont-felmérés

A magyarok 61 százaléka szerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad semmilyen anyagi támogatást kapniuk külföldről a választási kampányukhoz, 60 százalékuk szerint pedig a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren - derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.

A Nézőpont Intézet honlapján hétfőn közzétett összefoglalóban azt írták, még a baloldali szavazók 41 százaléka is ellenez mindenféle külföldi kampányfinanszírozást, 49 százalékuk pedig szintén egyetértene a jogszabályok szigorításával.

Emlékeztettek, idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről.

Márki-Zay Péter, a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező forrásokkal kapcsolatban, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját - írták.

Talabér Krisztián elemző az InfoRádióban megerősítette, a felmérés szerint a kérdésben egyértelmű a közvélemény álláspontja: a magyarok többsége (61 százaléka) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben.

Hozzátette, a Fidesz-szavazók csaknem négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányánál a külföldi finanszírozás minden fajtáját. Az intézet szerint a baloldali választók megosztottsága azonban figyelemreméltó. A "pártlojalitásukat sokaknál felülírta a morális érzékük": tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást. Minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve - olvasható az összefoglalóban.

A kutatás szerint - mint Talabér Krisztián is rámutatott - a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, a baloldaliaknak pedig 49 százaléka azzal is egyetért, hogy "a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen" a jelenlegi törvényeknél "szigorúbb, a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra" van szükség. A megengedőbben szabályozók 30 százaléknyian voltak a baloldalon - tette hozzá.

Mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának.

"Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is" - írta a Nézőpont Intézet az összefoglalójában.

A külföldi kampányfinanszírozás azért lett beszédtéma, mert a Nemzeti Információs Központ részjelentése alapján a baloldali pártok különféle szervezeteihez összesen több mint 4 milliárd forint érkezett a határon túlról.

Márky-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint ezt a pénzt civilként kapták.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Engedélyt kaphat a BIF, azaz a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. egy XII. kerületi lakóingatlan felépítésére, miután a kerületi képviselőtestület október közepén egyhangúlag elfogadta a helyi építési szabályzat módosítását - írta meg a Magyar Narancs. Ez a módosítás többek között a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő, Városmajor utcai ingatlanon teszi majd lehetővé az eddigi szabályozáshoz képest jóval több lakás építését. Cserébe a BIF beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×