Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Getty Images/ Peter Dazeley

A külföldi kampánypénzek felhasználása rossz - Nézőpont-felmérés

A magyarok 61 százaléka szerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad semmilyen anyagi támogatást kapniuk külföldről a választási kampányukhoz, 60 százalékuk szerint pedig a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren - derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.

A Nézőpont Intézet honlapján hétfőn közzétett összefoglalóban azt írták, még a baloldali szavazók 41 százaléka is ellenez mindenféle külföldi kampányfinanszírozást, 49 százalékuk pedig szintén egyetértene a jogszabályok szigorításával.

Emlékeztettek, idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről.

Márki-Zay Péter, a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező forrásokkal kapcsolatban, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját - írták.

Talabér Krisztián elemző az InfoRádióban megerősítette, a felmérés szerint a kérdésben egyértelmű a közvélemény álláspontja: a magyarok többsége (61 százaléka) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben.

Hozzátette, a Fidesz-szavazók csaknem négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányánál a külföldi finanszírozás minden fajtáját. Az intézet szerint a baloldali választók megosztottsága azonban figyelemreméltó. A "pártlojalitásukat sokaknál felülírta a morális érzékük": tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást. Minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve - olvasható az összefoglalóban.

A kutatás szerint - mint Talabér Krisztián is rámutatott - a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, a baloldaliaknak pedig 49 százaléka azzal is egyetért, hogy "a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen" a jelenlegi törvényeknél "szigorúbb, a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra" van szükség. A megengedőbben szabályozók 30 százaléknyian voltak a baloldalon - tette hozzá.

Mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának.

"Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is" - írta a Nézőpont Intézet az összefoglalójában.

A külföldi kampányfinanszírozás azért lett beszédtéma, mert a Nemzeti Információs Központ részjelentése alapján a baloldali pártok különféle szervezeteihez összesen több mint 4 milliárd forint érkezett a határon túlról.

Márky-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint ezt a pénzt civilként kapták.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 06:49
×
×
×
×