Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Lángost árulnak a mogyoródi Hungaroringen a Forma-1-es Magyar Nagydíj első és második szabadedzésének napján, 2014. július 25-én.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Így drágulhatnak kedvenc strandételeink – vizuális körkép

Fagylalt, lángos, hamburger, hot dog, sült hekk, sült krumpli – kedvenc nyári ételeink várhatóan mind drágulni fognak – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, mely körképet készített arról, hogy miként alakulhatnak idén a büfék árai – kitérve az emelkedés mögötti miértekre is.

Az Oeconomus legfrissebb elemzésében emlékeztet, hogy a KSH adatai alapján már a tavalyi strandszezonban 30-35 százalék között emelkedtek a tradicionális strandokon fogyasztott büféételek fogyasztói árai 2021-hez képest (2022. júliusi árak 2021 júliusához viszonyítva): hasábburgonya (+32 százalék), hamburger (+35 százalék), pontyszelet (+33 százalék).

Az áremelkedés azonban idén nyáron is folytatódhat a strandi büfékben, főként az alapanyag- és az energiaköltségek növekedése, valamint a munkaerőhiány következtében. A KSH legutolsó, 2023. április adatai szerint egy év alatt a gyorsfagyasztott hasábburgonya 80 százalékkal, a hamburger 45 százalékkal, a pontyszelet 46 százalékkal drágult.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az alapanyagok drágulásának és az energiaszámlák meghízásának mértékét nem minden esetben tudják érvényesíteni az árakban a vállalkozások a kereslet árérzékenysége miatt – jegyzik meg. Számításaik szerint a tavalyi 750-1050 forint körüli sima lángos idén 900-1300 forint között alakulhat. A fagylalt esetében 10-15 százalékos áremelést valószínűsítenek, így egy gombóc ára 440-520 forint között lehet – olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×