Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton
Budapest Parliament, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Már nem jár börtön a sajtóban elkövetett rágalmazásért, becsületsértésért

Változott a büntető törvénykönyv sajtót érintő része.

A jövőben nem büntetendő rágalmazás vagy becsületsértés miatt az, aki ezt sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, ha azzal nem sérti mások emberi méltóságát – tartalmazza a büntető törvénykönyv módosítása, amelyet 129 igen szavazattal és 57 ellenében szavazott meg az Országgyűlés.

A módosítást kezdeményező kormánypárti képviselők előadója, a fideszes Halász János a törvény vitájában azzal érvelt: a Btk. javasolt módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi.

Azt mondta: jelenleg is több eszköz áll rendelkezésére azoknak, akik becsületük vélt vagy valós megsértése miatt jogi úton akarnak elégtételt venni, és a párhuzamos szabályozások felesleges terhet jelentenek az állam, a terhelt és a sértett számára. A büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper vagy a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmas – közölte.

Az eddig érvényben lévő Btk. szerint rágalmazásért két évre is ítélhettek valakit. Ha valaki a becsület csorbítására alkalmas, hamis hang- vagy képfelvételt készített, akkor egy évet kaphatott, ha nyilvánosságra hozta, akár három évet is. Ha becsületsértésről volt szó, akkor szintén egy év volt kiszabható – emlékeztet a Telex.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×