Májustól a nyár végéig lehet számítani a tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsak feltűnésére, jellemzően a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében. Azonban ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot – áll az MME közleményében.

Arról már nem is beszélve, hogy védett állatfajról van szó, természetvédelmi értékük 50 ezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. Ennek ellenére sokan rovarirtókkal tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.

Az már egy másik kérdés, hogy városi emberek számára elég riasztó látvány nyújtanak, hiszen a nősténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is.

Azt is írják, hogy a tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban, ha nem fogja meg őket az ember, nem használják védekezésre, ahogy

a mérgük sem támadásra, hanem a lárvák megbénítására szolgál.

Megjelenésükre ott lehet számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.

A napokban írtunk arról, hogy az esős időben csigák lepik el a kerteket, de ezek között is több fajta, köztük az éti csiga, védett állat.