Számos hatás együttes jelenléte miatt riasztó tempóban romlik a termőföld állapota. A talajtani szakemberek szerint a víz- és szélerózió, a hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék, valamint az aszályos időszakok hektikus váltakozása gyorsítja a termőtalajok pusztulását. Emellett az intenzív termelési technológiák alkalmazása, a túl sok műtrágya használata, a szűkített vetésforgók mind a talajminőség romlásához vezetnek - írta a Magyar Nemzet.

A lap idézte a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének állásfoglalását, amely szerint Magyarország termőföldjei Nyugat-Európához viszonyítva még viszonylag jó állapotban vannak, bár

• a szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott.
• A mező- és erdőgazdasági területek mintegy hatvan százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által.

A jó talaj olyan, mint a jó kenyér – kovász, szerves anyag, porozitás, víztartás –, ha nem vigyázunk rá, „zsemlemorzsa” lesz, azaz szerkezetességét, megfelelő víz- és tápanyag-gazdálkodását elvesztve porrá válik a felszíne – figyelmeztet a szervezet. Azt javasolják, inkább a talajélet öszönzését célzó termelési módokat kell választani a túlzott műtrágyahasználat helyett.

Mindezt az idén elinduló új közös agrárpolitika is támogatja. A megváltozott támogatási rendszerben a korábbinál jóval nagyobb teret kapnak a fenntartható gazdálkodási formák. Az új agro-ökológiai alapprogramban a gazdálkodók számos jó gyakorlat közül választhatnak, a vállalásaik után pedig többlettámogatást szerezhetnek. Ilyenek például a talajtakarás, a növénytermesztés diverzfikációja, a másodvetések alkalmazása.