Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

A kínai gazdasági modell évtizedeken át az ingatlanpiacra és az önkormányzati finanszírozásra épülő, hitellel fűtött növekedési körre támaszkodott, amelyet a központi szabályozás szigorítása tört meg az elmúlt években. A korrekció nem vált rendszerszintű pénzügyi összeomlássá, de világossá tette, hogy Peking nem kíván visszatérni az ingatlanvezérelt pályára. A hangsúly most a gazdasági szerkezetváltáson van: a megtakarítások újraelosztásán, az iparpolitika erősítésén és a teljes értéklánc megtartásán, miközben az exportrekordok és a jüan árfolyama mögött is tudatos állami irányítás húzódik meg. A kérdés az, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelés és a vállalati profitabilitás hogyan fordítható át szélesebb lakossági jólétre és tartós belső keresletre – többek között erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Rimányi Áron, magyar-amerikai pénzügyi szakember, korábbi tanácsadó, aki a rangos Schwarzman Scholars első magyar ösztöndíjasaként tanult Kínában.